Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Jobbágy András: Nemzet és/vagy vallás. A magyarországi görög katolikusok identitása és liturgikus nyelve
Nem2et és/vagy vallás. A magyarországi görög katolikusok identitása... 45 Niessen megjegyzi,« és a görög katolikus szlovákság asszimilációjával nem számol (csupán a ruszinokéval), mégis határozottan kirajzolja a magyar identitású görög katolikus elem erősödésének trendjét. Mayer egyébként úgy vélte, hogy a hajdúdorogi mozgalom „a magyar nemzeti öntudat kifejeződése a görög katolikus gazdagparasztság, értelmiség és főleg az állami tisztviselők körében.”^ Érdekes, hogy maga Szabó Jenő is kifejtette, hogy az Országos Bizottság tagjai között voltaképp azért található annyi nemzetiségi, mert „az intelligens vagy a vagyonhoz jutó elem megunja azt, hogy vallása révén orosznak vagy oláhnak tekintsék,”« vagyis gazdasági és társadalmi okok miatt választják mind a magyar nemzeti identitást, mind az ebből következő kiállást a magyar liturgia ügyéért. Magyar nyelvű liturgia a gyakorlatban Az első magyar nyelvű liturgikus szövegek a 17. századból maradtak fent. 1795'ben Kritsfalussy György magyarra fordítja Aranyszájú Szent János liturgiáját. A 19. század első felében már vannak adatok magyar nyelvű misézésről. A magyar liturgikus nyelv elismerését először az 1843-as országgyűlésen kéri a felekezethez tartozók egy csoportja. Az 1860-as években Popovics Vazul munkácsi püspök a liturgia bizonyos részeiben (énekek, áldozás előtti ima, evangélium) engedélyezi a magyar nyelv használatát, általánosságban viszont tiltja, összhangban a vatikáni útmutatással.* 16 * Hajdúdorog város tanácsa Popovics püspökhöz írt 1863-as levelében kéri, hogy „nyújtson nekünk alkalmat arra, hogy Istenünket értelmesen imádhassuk s buzgó fohászainkat édes anyai nyelvünkön küldhessük a magasságba.”« A nagyváradi román görög katolikus püspökség eközben a magyar nyelvű liturgia bárminemű használatát megtiltja. A kiegyezés után ezért felmerül egy önálló magyar görög katolikus püspökség gondolata. 1875-ben Hajdúdorogon püspöki helynökség alapul harminchárom magyar egyházközösség részére. A század utolsó évtizedeiben - éppen akkor, amikor a magyar etnikum demográfiailag is erősödik — rohamosan terjed a magyar nyelvű liturgia használata.18 1896-ban a már említett, Budapesten celebrált magyar nyelvű görög katolikus mise után a Szentszék ismét betiltja az egyébként sem engedélyezett magyar liturgikus nyelv használatát, valamint elrendeli a magyar nyelvű szerkönyvek bezúzását is. A magyar törekvések számára iránymutató tény volt az, hogy a román görög katolikus püspökségek hivatalos nyelve a II. Rákóczi György által adományozott jog alapján az élő román nyelv volt, nem pedig az óromán, ahogy ezt a magyar politikusok nem mulasztották el felhozni az élő nyelvek liturgikus célú használatát tiltó Szentszékkel való viták során. 1854-ben a korábbi gyulafehérvári-fogarasi püspökség érsekség rangjára emelésével román « James Niessen szerint a görög katolikus papok saját híveiket - függetlenül azok nemzeti identitásától — automatikusan a mozgalom tagjainak minősítették, igy is magyarázható a szláv családnevek magas száma. NIESSEN, 1991.46. p. MAYER, 1977.137. p. ‘5 MAYER, 1977.144. p. 16 SALACZ, 1974.149. p. « Papp JÁNOS: Hajdúdorog küzdelme a magyar görög katolikus egyházmegye felállításáért. Hajdúdorog, 1996. (továbbiakban: Papp, 1996.) 112-113. P18 Salacz, 1974.149-150. p.
