Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Tóth Krisztina: A káptalanok 1936-os értekezletének tanulságai

74

Egyháztörténeti Szemle XV/3 (2014)

ték, akkor vissza kellett téríteni a javadalomnak az összeget.12 13 14 15 A javadalma- sok szerették volna elérni, hogy ez a gyakorlat megváltozzon, ezért több káptalan is a miniszterhez fordult.« Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan jutottak el a káptalanok idáig, mi vezetett el oda, hogy nem rendelkeztek a kellő forgótőkével?

Az eladósodás okai a jegyzőkönyv tükrében

Az okok meglehetősen összetettek, s nem a javadalom kezelésére való képtelenségben kell őket keresnünk. Részben erre is választ ad az 1936. évi gyűlés jegyzőkönyve, melyen a nagyváradi, az esztergomi, az egri, a veszprémi, a szombathelyi, a székesfehérvári, a győri, a pécsi és a kalocsai káptalan képviseltették magukat.1"* Közülük az esztergomi és a székesfehérvári kiküldöttek a jegyzőkönyv szerint nem szóltak hozzá aktívan a tanácskozáshoz. A váci káptalan, valamint azok a káptalanok - a nagyváradi kivételével -, amelyek Trianon következtében a püspöki székhellyel együtt külföldre kerültek, nem küldtek képviselőt.«

Többen hozzászólásukat az eladósodás okainak feltárásával kezdték, illetve már az elején ezeket is megemlítették. Az egri székes-főkáptalan képviselője, Meyer Béla előadta, hogy a forradalom, a kommunizmus és a román megszállás alatt a káptalan összes, saját kezelésben levő birtokain az élő és holt felszerelés legnagyobb része elpusztult. Tehát ismét be kellett szerezni az állatokat, vetőmagokat, a megműveléshez szükséges eszközöket stb., melyet csak kölcsönből tudtak megvalósítani.16 * Hasonló képet festett Czapik Gyula, a nagyváradi káptalan képviselője, aki vázolta, hogy a káptalannak az ország csonkítása után magyar területre eső birtokait a románok kifosztották, és a bérlők megszüntették a bérletet. Élő és holt felszerelés nélkül kapták vissza a területeket, a gazdasági épületek pedig nagyon rossz állapotban voltak. Ehhez hozzájött, hogy az uradalom gépközpontjai, állatközpontjai a határon túlra kerültek.« Mint az ismeretes, a nagyváradi káptalan helyzete meglehetősen speciális volt, tekintve, hogy a kanonokok egy

12 Ahhoz, hogy a gazdaság működőképes maradjon, az ingatlan önmagában nem nyújtott kellő biztosítékot. Például, ha épületet emeltek, állaga az idő múltával romlott, amit helyre kellett állítani, s önmagában a földbirtok sem jelentett garanciát a virágzó gazdaságra, amihez elengedhetetlenül fontos volt modern mezőgazdasági gépek, különböző élő- és holtfelszerelés beszerzése, megfelelő szakembergárda alkalmazása stb.

13 Prímási Levéltár (PL), Cat. D/C 675/1937 ad Cat. D/C 4377/1943.

14 A gyűlésen Czapik Gyula nagyváradi, Szokolay Antal esztergomi, Meyer Béla egri,

Lukcsics József veszprémi, Rogács Ferenc szombathelyi, Potyondy Imre székesfehérvári, Saly László győri, Gebauer Miklós pécsi és Tantos Gyula kalocsai kanonokok vettek részt, valamint Máté-Tóth Jenő ügyvéd, a kalocsai főszékesegyházi káptalannak az ügy előadására kiküldött jogtanácsosa. '

15 Bár a szatmári káptalan Magyarországon maradt javait kezelő bizottság elnöke Glattfelder Gyula, az elnöklő püspök volt. Vő.: Beke, 1992. I. köt. 287-289. p. Az 1929. október 25-én tartott püspökkari értekezlet jegyzőkönyvének 41. pontjával. A Csanádi püspök a püspökkari értekezleteken több alkalommal is beszámolt a kezelt javak állapotáról.

16 PL. Cat. D/C 675/1937 ad Cat. D/C 4377/1943« Uo.