Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Klestenitz Tibor: A pártpolitika a dualizmus korának katolikus nagygyűlésein
A pártpolitika a dualizmus korának katolikus nagygyűlésein 55 „oktalan és rövidlátó” arisztokrácia alig képviseltette magát, mindössze 2- 3 család volt jelend Az is sokat sejtet, hogy a Néppárt bankettjén egyetlen püspök, Prohászka Ottokár vett részt.79 80 1909 augusztusában a nagygyűlést ismét egy vidéki nagyváros, Szeged rendezte meg, a nagygyűlések intézménye tehát látszólag továbbra is a „hódítás” útját járta. A koalíciós kormányzást a pártok közötti folyamatos ellentétek időközben teljesen ellehetetlenítették. Az önálló nemzeti bank megteremtését célzó kísérletek zátonyra futottak, a kormány ezért 1909 áprilisában lemondott. Ferenc József ezután ismét a Wekerle-kormánynak adott megbízást, amely azonban a további tárgyalások sikertelensége miatt szeptember 28-án ismét lemondott.81 A politikai bizonytalanság Szegeden is éreztette hatását. Már az előjelek sem voltak kedvezőek: a polgármester tüntetésektől tartva katonaság kirendelését kérte.82 * * * Az elővigyázatosság végül túlzottnak bizonyult, csupán néhány szociáldemokrata próbálta megzavarni a népszövetségi gyűlést, de a hatóság beavatkozására felhagytak kísérletükkel.®3 A Néppárt iránti kiábrándulás jeleként a szlovákok is önálló akcióra készültek: a nemzetiségi párt vezetői arra szólították fel híveiket, hogy tömegesen megjelenve tiltakozzanak Szegeden a hierarchia magyarosító törekvései ellen. Szkicsák Ferenc országgyűlési képviselő egyenesen azt javasolta, hogy gyászruhában vegyenek részt a nagygyűlésen.84 A szervezők erre szokatlan gesztust tettek: a néppárti újságíró, Görcsöni Dénes arra bíztatta a szlovák katolikusokat, hogy menjenek Szegedre, és adják elő panaszaikat, hiszen „a legalaptalanabb panasz is óriási sérelemmé nőhet a meg nem hallgatás nyomása alatt”.s5 Szkicsákot azonban a szegedi tanács figyelmeztette, hogy meg fogja akadályozni a nagygyűlés nemzetiségi törekvésekre való felhasználását.86 A fenyegetés megtette a hatását: a képviselő a hatósági fellépéstől tartva leállította a szervezést, a gyászruhás felvonulás elmaradt.8? A szegedi nagygyűlésen a régi riválisok között nyílt kenyértörésre került sor. Rakovszky István a Népszövetség gyűlésén kijelentette: „Nevetséges azt mondani - ne politizáljunk. Kérem, mindennek a vége, a csattanója a politikai arénán dűl el.” A sajtó ellentéteket akar kelteni a Népszövetség és a nagygyűlés között, pedig a két fél szoros szimbiózisban dolgozik: a fórum a nagygyűlés, a végrehajtó a Népszövetség.88 Zichy János viszont kijelentette: „távol állunk a politika kicsinyes mesterkedésétől”. Mivel a katolicizmus univerzális értékeket képvisel, ezért bármely párt tagja dolgozhat katolikus szellemben. „Az tehát, ki katolikus cím alatt bármely irányban elszigetelésre törekszik vagy a katolikusokat kategóriákra osztja és speciális célok érdekében tőlünk elválva, saját útjain jár [...] határozot79 GÖRCSÖNI Dénes: Noblesse oblige. In: Alkotmány, 1908. szeptember 17.18. p. 80 Alkotmány, 1908. szeptember 15. 20. p. 81 GRATZ, 1934.196-210. p. 82 Budapest, 1909. augusztus 29. 4. p. 83 Budapesti Hírlap, 1909. augusztus 31. 4. p. 84 Szeged és Vidéke, 1909. július 29. 3. p. 8s GÖRCSÖNI DÉNES: Tótok a szegedi nagygyűlésen. In: Alkotmány, 1909. július 30.1-2. p. 86 Szeged és Vidéke, 1909. augusztus 15.5. p. 8? Szeged és Vidéke, 1909. augusztus 28. 4. p. 88 Alkotmány, 1909. augusztus 30. 2. p.
