Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Klestenitz Tibor: A pártpolitika a dualizmus korának katolikus nagygyűlésein
A pártpolitika a dualizmus korának katolikus nagygyűlésein 53 egyik következménye az antiszemita szólamok fokozott alkalmazása, a morális pánikkeltés volt. Egy szónok például arról beszélt, hogy „tekintélyes családok mentek tönkre, s helyüket egy bevándorolt, arrogáns faj foglalja el. A kivándorlás ijesztő arányokat ölt.” Erre hivatkozva javasolta, hogy „Szent István népe” indítson „vér nélküli keresztes hadjárat”-ot a politikában. Bár szerinte már felébredt a keresztény öntudat, de vezérből túl sok, közkatonából viszont túl kevés jelentkezett, amin a Népszövetségnek kell változtatnia.66 Pécsett látványos nyitási kísérlet zajlott le a keresztényszocializmus irányába is. Huszonegy egylet részvételével tartották meg a keresztényszocialisták zászlószentelését, amely a székesegyházban Giesswein Sándor által celebrált misével kezdődött. Ezután népgyűlés következett, a hatalmas, 8-10 ezer fős tömeg azonban nem fért el a kijelölt helyszínen. A rendőrség ezért engedélyezte a gyűlés megtartását a Búza téren. Noha az eseményen nézőként több száz szociáldemokrata volt jelen, rendzavarás nem történt. Giesswein arról beszélt, hogy a keresztényszocializmus békés célokkal rendelkezik, a vagyon Isten ajándéka, amit a köz javára kell felhasználni, és szót emelt az általános választójog mellett. A pécsi egylet titkára hadat üzent a szociáldemokraták helyi képviselőinek, akik szerinte a katolikusok vagyonát, hazafiságát és hitét veszélyeztették. A hallgatóság egy része ezt kódolt antiszemita üzenetként azonosította, hiszen a közönség soraiból erre néhányan a „Lejárt az Izrael Jakaboknak!” felkiáltással válaszoltak. 6z A következő évet a választójogi törvényjavaslattal kapcsolatos várakozások határozták meg. Andrássy Gyula belügyminiszter az általános választójog bevezetése helyett plurális rendszerre tett javaslatot, ami természetesen kiváltotta a progresszív értelmiség és a munkásság élénk tiltakozását. A Néppárt vezetői szintén ellenszenvvel fogadták a közismerten ateista Andrássy reformtervét, mert a zsidóság és a szekularizációtól jobban megérintett városi lakosság súlyának növekedésétől tartottak.68 69 A szociáldemokraták első választójogi gyűlésüket szeptember 13-ára tervezték, és az Andrássy úton kívántak felvonulást tartani. Ez utóbbit azonban a rendőrség betiltotta, mert a katolikus nagygyűlés résztvevői ekkor itt vonultak végig az Iparcsarnokból a Szent István Bazilikába. A döntés elleni tiltakozásként a szociáldemokrata vezérek arra bíztatták elvtársaikat, hogy nézzék végig a katolikus felvonulást. 69 Miután elterjedt a hír, hogy a rendőrfőkapitány atrocitásokra számít, a Népszava arra kérte a munkásokat, hogy viselkedjenek békésen, de tüntessenek az általános választójog mellett.?0 Miközben tehát a katolikus nagygyűlés nyitóülése zajlott, a szociáldemokraták is gyűlést rendeztek a Városligetben, ahol Pelczéder Ágoston asztalosmunkás szólt a klerikalizmusról. A beszédből kiviláglik, hogy a szociáldemokraták a katolikus megmozdulást elsősorban a részükről újdonságnak számító politikai felvonulás miatt tartották veszélyesnek. A főváros szimbolikus terei ugyanis a századforduló óta vitathatatlanul a 66 Alkotmány, 1907. augusztus 27. 3. p. 6? Alkotmány, 1907. augusztus 27. 2. p. 68 SZALAI, 2OO3. 76-77. p. 69 Népszava, 1908. szeptember 12.1-2. p. ?° Népszava, 1908. szeptember 13.1. p.