Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Zsófia Kata: Látzai Szabó József tudós prédikátor élete és munkássága
38 Egyháztörténeti Szemle XV/3 (2014) nia? II. József idején egy ízben bevezették a teológusoknak az orvostudomány oktatását. Látzai arra az álláspontra helyezkedett, hogy ennek oktatása nem része a lelkészképzésnek, az orvoslás ugyanis önálló tudomány. ,,Mindazál[tal] jónak ítélünk, h[ogy] kivált a’ Falu helyeken, a’ hol az orvosi mesterségben] holmi haszontalan vén asszonyok, marha pásztorok szoktak kontárkodni, ha ezek hellyet, a’ Prédikátor egy ’s két orvosi könyvel megesmerkedik.” (I./n. §) Ezután orvosi könyvek sorát ajánlja elolvasásra hallgatóinak. Látzai egyébként gyakorolta az orvoslást is. Kis János (1770- 1846) nemesdömölki evangélikus lelkész, későbbi szuperintendens 1804- ben írta egy Kazinczyhoz intézett levelében, hogy gyermekeit Látzai József lepsényi prédikátor beoltotta a himlő elleni vakcinával.s2 A himlőoltás ebben az időszakban még teljesen újnak számított Magyarországon és külföldön egyaránt, a Prédikátori Tárház külön foglalkozott ennek népszerűsítésével, felhíva a szülők figyelmét az oltás fontosságára.=3 A következő pontban azzal a kérdéssel foglalkozott Látzai, hogy a prédikátorságra készülő ifjaknak szükséges-e gazdaságot tanulni. Úgy vélte, hogy a szakszerű kerti gazdaság, a méhészkedés, a marhatartás elsajátításának a csekély fizetésű falusi eklézsiákban és kisebb városokban élő lelkipásztorok nagy hasznát vehetik, emellett jó példát mutathatnak és tanácsaikkal segíthetik hallgatóikat. Az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítását tehát szükségesnek tartotta. Itt is meg kell említeni, hogy a Prédikátori Tárház szerkesztőjeként már korábban is foglalkozott a modernnek számító gazdálkodási kérdésekkel. (I./i2.§., II./91. §.). A második részben (Alkalmaztatott Papi Gond) az alábbi témákat érintette: I. Szakasz: a beiktatott prédikátor első lépései, a papi tekintély, a papi foglalatosság, tanulás és könyvszerzés, a magányos házi élet, a házasságot ellenző okok, a házasságot javasló okok, a házastársválasztás regulái, mint férj mire vigyázzon, a gyermeknevelés, a pap mint cselédes gazda, magányos vagy házi virtus, személyes virtusa másokra nézve, a társalkodás hibái, közönséges vendégségben s mulatságban szabad-e lenni, közönséges mulatságokban mikre vigyázzon, a papi társaság vagy collegátus, a káplánnal való bánás, az iskolamesterrel való bánás. (I./20-39. §). II. Szakasz: a hallgatók közelebbi megismerése, szükséges-e a házankénti látogatás, a látogatás regulái, az iskolai gond, az iskolából kikerültekre való papi gond, a hasznos olvasás terjesztése, az egyházi jó rendre való gond (II./40-46. §). III. Szakasz: mi a különös papi gond, valláscsúfolókkal való bánás, társaságban hogyan kell a valláscsúfolókkal bánni, a kételkedőkkel való bánás közönségesen és személyesen, kik a szeparatisták és hányfélék, a szenteskedő és a haragtartó szeparatisták, a vallást cserélők, a szerencsétlen szenvedők, lelki háborúságban szenvedők, a betegekkel való bánás és annak regulái, a vétkezőknek magános megfeddése és annak regulái, a polgári bűnök körül mitévő légyen, az ellenkezést és haragot tartók lecsendesítése, az atyafiak gyűlöletes villongásai közt mitévő légyen, a házastársak között való ellenkezés, a rabokkal való bánás és annak regulái, az egyházi fenyíték, 52 53 52 Kazinczy Ferenc levelezése. 3. köt. Szerk.: Váczy János - Harsányi István - Berlász Jenő. Bp., 1890-1960. (Kazinczy Ferenc összes művei, 3.) 145-149. p. 53 A’ Tehénhimlő oltásra serkentő Tanítás (Mondatott Communio után való Vasárnap Látzai Jósef által). In: Prédikátori Tárház, 1806. 2. köt. 1. fogás. 30-46. p.
