Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Zsófia Kata: Látzai Szabó József tudós prédikátor élete és munkássága
32 Egyháztörténeti Szemle XV/3 (2014) prédikátorokra és a lelkészözvegyekre, valamint az összes református gimnáziumban tanuló prédikátori és rektori árvára. Az árvaintézet direktóriuma a négy egyházkerület erre a célra megválasztott lelkészeiből vagy a Dunamelléki Református Egyházkerület vezetése alatt valósulhat meg. Utóbbit Látzai azért is tartotta indokoltnak, mert ennek az egyházkerületnek nem volt saját anyaiskolája, így szerinte mindhárom hazai kollégium patrónusi tevékenységében érdekelt lett volna. Az intézet központja Pesten, alközpontjai Debrecenben, Miskolcon, Sárospatakon és Komáromban volnának. A direktórium tagjai ingyen végzik munkájukat, számadásukat minden évben megküldik az egyházkerületeknek, jutalmuk pedig az árváiknak juttatott magasabb alumnium. Látzai sürgetőnek tartotta a döntést, hogy az új énekeskönyv nyomtatásához szükséges királyi privilégiumot már az Árvák Institutuma neve alatt kérhessék ki. Az intézmény igazgatósága válassza a nyomdát és az tárgyaljon a tipográfusokkal is. Terve mellé számításokat végzett. 1300 magyarországi eklézsia 1 millió 800 ezer református vallású tagjával számolt. Számításai a következők szerint alakultak: ha minden kilencedik hívő beszerzi az énekeskönyvet, akkor néhány év alatt legalább 200 000 darab könyvnek kell elkelnie. Ha minden könyv árából 5 garast az Árvák Institutuma számára elkülönítenek, akkor rögtön az első vásárlásból egy 50 000 forintos alaptőkét lehet felállítani. Az 50 000 forint évi 3000 forintnyi kamatából 100 kollégiumban tanuló prédikátori és professzori árvát lehet évi 30 forint ösztöndíjjal segíteni. Ugyanezt a számítást végezte el arra az esetre is, ha minden kilencedik helyett csupán minden tizennyolcadik hívő vásárol könyvet: az így kapott eredményeket is bíztatónak találta. A dunántúli szuperintendentiális gyűlés elfogadta tervét és megtárgyalásra elküldte a többi egyházkerületnek. Az ügy folytatásáról a Prédikátori Tárházban 1808-ban számolt be.3° Az 1806. augusztus 24-i Pesten tartott közgyűlés 7. szám alatti határozata e szavakkal utasította el a tervezetet: „Szent dologgal nyerekedést indítani nem illene. ”3> Látzai új indítványt nyújtott be a szentkirályszabadi egyházkerületi gyűlésre, ekkor arra tett javaslatot, hogy az énekeskönyvek bevételéből saját egyházmegyéjükben állítsanak fel árvaintézetet.32 Látzai József tervének jelentősége abban rejlett, hogy a négy egyházkerület az országos segélyezési alap megteremtésével közös intézetet állíthatott volna fel. Az egyház széttagoltsága miatt csak egészen kivételes esetekben fordult elő az egyházkerületek együttműködése, ám az új énekeskönyv kiadása megteremtette volna erre a lehetőséget. Látzai József felismerte az egyszer kínálkozó, egyedülálló lehetőséget az országos intézet felállítására. A18. század utolsó évtizedében éppen csak megkezdődött az egyházmegyei jótékony intézetek felállítása, ezek azonban csupán csekély segítséget tudtak nyújtani a rászorulóknak. Állandó problémát jelentett a lelkészeknek és az egyházközségeknek az intézmények fenntartásához szükséges terhes 3° Látzai József: A’ Prédikátori Özvegyek’ és Árvák’ felsegéllésére az új Énekes Könyv’ fundusából gyűjtendő Capitalis erant feltett Planum. In: Prédikátori Tárház, 1808. 3. köt. 4. fog. 66-67. p- 3' Ua. 1808. 67. 32 Ua.
