Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Zsófia Kata: Látzai Szabó József tudós prédikátor élete és munkássága
Látzai Szabó József tudós prédikátor élete és munkássága 29 kisdiákok istentiszteleteken való szolgálata). A templomba menők naponkénti kijelölésének elmulasztását vetették Látzai szemére, ő azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy erőszakoskodni nem fog a tanulókkal, „mivel az istentisztelet virtus, azt pedig senkiből kibotozni nem lehet.” A vádakat egyébként Látzai és Horváth is visszautasította, mindketten a szigorúbb nevelési elveket valló Mándit sejtették az ügy mögött. Látzai verset is írt a konfliktusról, melynek címe A hold, nap és csillagok volt. A hold Látzai, a nap Mándi, a csillagok a diáksereg, akik az elöljárósághoz, vagyis az Atlaszokhoz fordultak szeretett tanáruk, vezérük védelmében. Az apológus szerint a hold szelíd sugaraiban fényesen világíthatnak a csillagok, míg a nap forró heve elfojtja azokat. Az első két versszakot idézve: /A csendes Hold szelídséggel szokott útján lépdese, / S szent frigyet kötvén az éggel, volt ennek hív frigyese. / Akként fejérlett orcája, amint kívánta pályája. / S a csillagsereg körülte önnön fényét örülte. // Ha kit a Nap forró heve gyötrelmesen égetett, / Sőt szinte holtá is teve, a Holdnál lelt életet, / A búsuló s gyenge szívek mind e mellett voltak hívek, / Kiket a Nap megvakított, ollyakat ez gyógyított. / 17 Hamarosan harmadik professzor került Pápára Tóth Ferenc (1768-1844) személyében, aki nevelési elveit és fegyelmezési szokásait Mándihoz hasonlóan a Debreceni Református Kollégiumból hozta magával. Hármójuk közül a sárospataki emlékeket ápoló, a külföldi eszmékkel megismerkedő Látzaira voltak legnagyobb hatással a filantróp nevelési elvek és a felvilágosult filantróp szellemiség. A magyar nyelvű tanítás ellen 1807-ben határozatot hozott a dunántúli egyházkerület, ezután csak a teológiát és a fizikát lehetett magyarul oktatni, minden más tárgyat latinul kellett tanítani a pápai kollégiumban. Látzai munkássága egy olyan szerencsés időszakra esett, amikor pedagógiai elveit és a magyar nyelv iránti elkötelezettségét szabadon gyakorolhatta tanítása során.18 3. A lepsényi egyházközség prédikátora Látzai Szabó József 1805 és 1807 között Lepsény prédikátora és a Mezőföldi Református Egyházmegye tanácsnoka volt. A Pápáról való távozása egy hosszabb, küzdelmekkel teljes időszak eredménye volt. A pápai gyülekezet vezetői és az iskola között elmérgesedett a viszony, a professzorok ezért az iskolát szerették volna kivonni az egyházközségi tanács szigorú felügyelete alól, új helyre költöztetve azt. Mindhárman azzal fenyegetőztek, hogy egy jobban fizető és biztonságosabb lelkészi állásba helyezkednek el, közülük végül csak Látzai távozott. Oka a csekély fizetés mellett az volt, hogy Mándi mellett nem kellőképpen volt elismerve az iskola újraindításában végzett munkája. Véleménye szerint az iskolát Komáromba kellett volna áthelyezni, ahol a pápainál jóval nagyobb gyülekezet volt, és akik felajánlottak az iskola számára számos ingatlant és épületet. Látzait állítólag felesége vette rá, hogy hagyják el Pápát.19 A korabeli, 1806-ban végzett és a Prédikátori Tárházban megjelent lelkészösszeírás szerint betegség miatt távozott a pápai katedráról: „Tizennégy esztendeig tartott Professori szolgálatát, leginkább egéssége változása miatt Tisztfeletes] Látzai Jósef, falusi Prédi17 Bodolay, 1981,126-127. p. 18 Bodolay, 1981,144., 158. p. 18 Bodolay, 1981,152. p., Tóth 1931.116. p.
