Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - BESZÁMOLÓ - Bánkuti Gábor - Csibi Norbert - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs - Vértesi Lázár: Egyháztörténészek I. országos találkozója
122 Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014) Magyar Intézet rektorának előadása (A Katolikus Egyház történelmének oktatása Rómában) nyitotta. Az előadó elsősorban az egyháztörténet oktatásának római feltételrendszerét mutatta be. Részletesen kitért a graduális/posztgraduális egyháztörténeti végzettség megszerzésének lehetséges útjaira, valamint a kinti levéltári kutatási lehetőségekre. Az előadást követő kérdésekre adott válaszában Tóth Tamás kitért arra is, hogy szándékukban áll a kinti ösztöndíjlehetőségek intenzívebb bemutatása és kihasználása. A délutáni szekció egy könyvbemutatóval vette kezdetét: Gonda Gábor Kitaszítva. Kényszermigráció, nemzetiség politika és földreform németek által lakott dél- és nyugat-dunántúli településeken 1944-1948 című könyvét BÁNKUTI Gábor ismertette. Az igen jelentős alapkutatásokon nyugvó munka a PEI sorozatának XI. köteteként jelent meg. Ezt követően Adriányi Gábor, a bonni egyetem professzor emeritusa ismertette Hermann-Joseph Scheidgennek, a kölni egyetem oktatójának előadását (A Katolikus Egyház történelmének oktatása Németországban). Az előadás elsősorban a németországi teológiai karok oktatási és oktatásszervezési gyakorlatát mutatta be, több esetben személyes oktatói tapasztalat alapján. Az előadás után igen sok kérdést kapott Adriányi Gábor, ezekkel kapcsolatban kifejtette, hogy szükség van a magyar egyháztörténet-írás eredményeinek külhoni megismertetésére, valamint a hazai egyháztörténet-oktatás szervezettebb kereteinek megteremtésére. A németországi helyzet után a hazai kusza viszonyokat, A katolikus egyháztörténelem tanítása a magyarországi felsőoktatásban cimmel, a különféle felsőoktatási intézmények egyháztörténeti képzéseinek és kurzusainak tematikáin keresztül Janka György, a nyíregyházi Szent Athanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára mutatta be. Az előadás plasztikusan vázolta fel az egymástól igencsak eltérő oktatási rendszereket. Konklúziója, hogy a hazai felsőoktatásban (azon belül különösen a hittudományi főiskolák esetében) az egyháztörténeti kurzusok tematikái, a felhasznált kötelező és ajánlott irodalmak rendkívüli sokszínűséget mutatnak, azok összehangolására pedig kísérlet sem történt eddig. Sok esetben a téma korszakolása is nagy eltéréseket mutat. Nem véletlenül fogalmazódott meg az előadást követő reakciókban az egységesítés kérdése. A felvetésre adott válaszok egy része az integrálás (oktatás, jegyzet stb.), más része a differenciáltság fenntartása mellett foglalt állást. Külön vitát képezett az egyháztörténeti jegyzetek kérdése, hiszen Gárdonyi Máté egyetemes egyháztörténeti jegyzete mellett szükség lenne egy hasonló szerkezetű, „tanítható” és „tanulható” magyar tematikájú jegyzet kiadására is. Janka György prezentációjának részeként Odrobina László, tanszékvezető főiskolai tanár mutatta be a szegedi Gál Ferenc Főiskolán folytatott akkreditált egyháztörténeti képzést, FORGÓ András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa pedig a Tusor Péter által elkészített egyháztörténeti jegyzetre hívta fel a hallgatóság
