Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - BESZÁMOLÓ - Csima Ferenc: A hazai katolikus felsőoktatás könyvkiadási tevékenysége
A hazai katolikus felsőoktatás könyvkiadási tevékenysége 111 filozófiát is. Szent Atanáz Görögkatolikus Főiskola A magyarországi katolikus hívők egy része a keleti (bizánci) rítusú katolikussághoz tartozik, köznapi elnevezéssel ők a görögkatolikusok.5 Teológiailag Rómával teljes egységben vannak, a különböző hagyományok, az eltérő liturgikus örökség és az egyháztörténelem eseményei sajátos arculatot kölcsönöznek a hazai görögkatolikusságnak. A Hajdúdorogi Egyházmegye Papnevelő Intézetét és a Görög Katolikus Hittudományi Főiskolát Dudás Miklós püspök alapította 1950-ben. Korábban a növendékeket Ungváron, illetve Budapesten képezték. A főiskola az egész ország területén élő görög katolikusok számára képez papokat, a hallgatók is az ország egész területéről érkeznek, bár túlnyomórészt Kelet-Magyarországról, ahol a görögkatolikusság zöme él. A rendszerváltozás után a főiskola civil (világi) hallgatóknak is lehetővé tette a beiratkozást, a teológián kívül más szakok is indultak (hittanár, lelkipásztori munkatárs, kántor.) Az egyetemi szintű képzés keretében a főiskola a római székhelyű Pápai Keleti Intézet Pontificio Istituto Orientale affiliált és aggregált intézménye lett, így a hallgatóknak lehetősége van a teológiai baccaleuratus, illetve licencia fokozat megszerzésére.6 A Szent Atanáz Görögkatolikus Főiskola az évek során fokozatosan alakította ki könyvkiadói profilját. A belső jegyzetektől a tanszéki kiadványokon át jutott el az önálló arculattal és igényes tipográfiai megoldásokkal rendelkező Collectanea Athanasiana sorozatig. A főiskolán megrendezett konferenciák és szimpóziumok előadásai könyvként is megjelentek a tanszékek által gondozott kötetekben, erősítve az intézmény tudományszervező munkáját; esetenként önálló művek is napvilágot láttak. Az Athanasiana-fiizetek 13 kötete 1999 és 2006 között jelent meg. Kis terjedelmű kiadványokról van szó, főleg görögkatolikus liturgikus témákban. A 13 füzet közül 8 szerzője Ivancsó István görögkatolikus teológus és pap. írásai a liturgikus kéziratokról és fordításokról (Az 1879-es hajdúdorogi liturgikus fordító bizottság és tevékenysége; Régi liturgikus kézirat Hittudományi Főiskolánk Könyvtárában), liturgikus kötetekről (A magyar görög katolikus egyház szerkönyvei; A magyar görög katolikus egyház Evangéliumos könyve; Danilovics János Általános egyházi énekkönyve), és Máriapócshoz kapcsolódó kiadványokról (Máriapócshoz kötődő magyar nyelvű liturgikus jellegű kiadványaink, A máriapócsi vallásos ponyvairodalomból, Dokumentáció a máriapócsi kegykép harmadik könnyezésének centenáriumáról világáról) nyújtanak áttekintést. Pregun István: A sátánizmus jelensége és veszélyei című írása a bulvármédiában gyakorta felkapott témának rövid teológiai reflexiója, a Tanulmányok a keleti házasságjog köréből c. kötet Szabó Péter tollából a szentségi házasság keleti jogi szabályozásában ad eligazítást, Kincses Gyula: Görög katolikusok iskolája Pocsajban című munkája iskola- és 5 Egyházi állásfoglalás szerint a görögkatolikus (egybeírt) alak használandó. Egyes kiadványokban viszont továbbra is a külön írt forma szerepel. Az alábbiakban az egybeírt alakot használjuk, kivétel az egyes dokumentumok kiadói jelölése, ahol minden esetben a kiadványokban feltüntetett módot hagytuk meg. 6 http://www.atanaz.hu / Intézményünk / Intézményünk története.
