Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - BESZÁMOLÓ - Csima Ferenc: A hazai katolikus felsőoktatás könyvkiadási tevékenysége
Beszámoló A hazai katolikus felsőoktatás könyvkiadási tevékenysége Csima Ferenc Az elmúlt két évtizedben a hazai felsőoktatás egésze, és ezen belül az egyházi felsőoktatás jelentős átalakuláson ment keresztül. Új intézmények jöttek létre, a Bologna-folyamat bevezetésre került részben a hitéleti oktatásban is (osztatlan maradt az ötéves teológus és a hatéves papképzés), s széleskörű képzési kínálat közül válogathat, aki a katolikus egyház valamelyik főiskoláján vagy egyetemi karán kíván tanulmányokat folytatni. Legváltozatosabb képzése a négy karral és egy fakultás jogú intézettel rendelkező Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek van. Bölcsész- és Társadalomtudományi Kara a nyelvi szakoktól kezdve a ’klasszikus’ bölcsész szakokon át a tanárképzés és a társadalomtudományi oktatás széles skáláját foglalja magában. A Jog- és Államtudományi Kar az osztatlan jogászképzés mellett nemzetközi igazgatási és igazságügyi igazgatási alapképzést nyújt. Az Információs Technológiai és Bionikái Kar pedig a természettudományokkal határos területeken képez mérnökinformatikusokat, molekuláris bionikus és infobionika mérnököket. A hitéleti képzést a Hittudományi Kar és a Kánjogi Posztgraduális Intézet biztosítja teológus, katolikus közösségszervező, katekéta-lelkipásztori munkatárs, illetve kánonjogász szakokon. Az Apor Vilmos Főiskola elsősorban az óvodapedagógus és a tanítóképzés színhelye szociálpedagógia szakkal kiegészítve. Teológus és katekéta-lelkipásztori munkatárs képzést biztosít az Egri, az Esztergomi, a Győri és a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, ez a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolánál a szociális munkás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Főiskolánál kántor szakkal egészül ki. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola civil hallgatókat is fogad lelkipásztori munkatárs, teológus és tanári szakokon. Legjobban a Gál Ferenc Főiskola képzési kínálata alakult át, amely nevében is jelezte a változást, elhagyta a ’hittudományi’ jelzőt, és a hitéleti, vallási-kulturális szakok mellett mezőgazdasági képzést is nyújt.1 Az egyetemek, főiskolák könyvkiadási tevékenységének elemzésekor sajátos szempontokat kell figyelembe vennünk. Mindegyik felsőoktatási intézmény jelentet meg kiadványokat, azonban ezek egymástól nagyon eltérő jellegűek. Elsősorban felsőoktatási jegyzetekről beszélhetünk, amely az adott intézmények képzési kínálatához igazodnak. A könyvtárak általában nem gyűjtik az oktatási célú jegyzeteket és tankönyveket, de ez nem általános érvényű szabály. Egyrészt az adott intézmény könyvtára feldolgozhatja és állományba veheti a saját kiadású tankönyveit, jegyzeteit, másrészt amennyiben a jegyzet, tansegédlet, segédanyag és egyéb kiadvány 1 Készült az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. www.felvi.hu c. adatbázisa alapján. A felsorolás nem tartalmazza a szakképzéseket és a szakirányú továbbképzéseket. Hozzáférés (valamennyi alábbi internetes oldalhoz hasonlóan): 2014. január.
