Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Kovács-Veres Tamás Gergely: A sajóvárkonyi plébánia anyakönyvi forrásai (1695. augusztus 18.-1937. május 4.)

92

Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014)

lehetett. A két marhás igaerővel bíró gazda, valószínűleg a féltelkes kategóriába sorolható, végül pedig kitér a zsellérekre (inquilinus) is. Tehát egy rétegzett falusi társadalom képe bontakozik ki előttünk.

Az 1709-ben kelt várkonyi plébános szerződése Zorger (Sorger) János jelenlétében íródott, aki később, 1713-ban az egri székeskáptalan nagyprépostja lett.58 Ő minden bizonnyal Sorger Gergely rokonságába tartozott.

Az anyakönyv utolsó, 236. oldalán a következő kérlelő formulát találjuk:

Mendici quaestoria petíció / Kéregető kérlelő kérése

„Décsértessék á Jesus Christus. Krisztusban kedves atyamfiai edes jo uraim s aszonyaim én kéregedtek Isten dicsőségére segétse k[e]g[yelmete]k[nek] n[emes] Borsod v[ár]megyében Várkont lévő Sz[en]tléleknek pusztúlasra indult templomát lészen k[e]g[yelmete]k[nek] jútalma az Úr Istentől mind é világon mind holtok után örök életben. Isten áldássá teijedgyen kégyelmetekre. Amen”

A „címként” szereplő „Mendici quaestoria petíció” adományozásra, adakozásra való felkérést, kéregetést fogalmaz meg. E minta halmozza a rokon értelmű szavakat, ezzel alázatosságot fejezve ki. Az 1770-es évekig két temploma is volt Várkonynak. A falu belsejében állót Szent Miklós püspök tiszteletére szentelték, ez 1497-ben épült. A másik, „régi” templom a falun kívül, egy dombtetőn állt a Szentlélek dicsőségére, amely az 1746-os canonica visitatio során már használaton kívül állt romos állapotban.S9 Viszont a feljebb említett egyik bejegyzésből tudjuk, hogy 1712-ben még házasság köttetett ebben az egyházban. így akkor még nem lehetett rossz állapotban. Ez a kéregető formula tehát a 18. század első felében keletkezett, sajnos datálás nélkül. A lelkipásztor a hívek megszólításán fáradozott, hogy azok támogassák a régi templom renoválását. A két egyház sorsáról a későbbiekben döntés született, az 1769-es egyházi vizitáció során Eszterházy Károly püspök úgy rendelkezett, hogy a falu belsejében állót kell bővíteni és korszerűsíteni.

Az épen maradt hátsó borítólap belső oldalán olvashatjuk a következőket: „Farkas Benedek egy bornút adott az várkony templomra.” alatta pedig: ,A Bolyki Templomra való Ablakoker az Vvegesekkel meg alkuttunk 15 Magyar forint[ban].”

A katolikus egyházi anyakönyvezés sok évszázados múltra tekint vissza, és az idők folyamán sok változáson ment keresztül. Nem tudjuk, hogy a korábbiakban vezettek- e hasonló feljegyzéseket Várkonyon, ha igen, akkor azok mára elvesztek. * 59

s8 Egri székeskáptalan. In: Kat.Lex.

59 Soós, 1985.183. p.