Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Kovács-Veres Tamás Gergely: A sajóvárkonyi plébánia anyakönyvi forrásai (1695. augusztus 18.-1937. május 4.)
86 Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014) Coram me Joanne Szőllőssy plebano Arli[ensi] Coram me Joanne Sztankovycs plebano Csernen[si] Coram me Georgio Soós Plebano Mercsen[si] Coram me Martino Bolyyky (sic!) m.p. Coram me judicae loci hujus Joanne Korody Edituo Casparo Énekes X Petro Nagy incola Ozdiensi et edituo ejusdem loci X Casparo Nagy i[n]cola Ozdiensi X Michaelo Forgon edituo Bolykiensi X Emerico Vörös judicae Bolkiensi X plébános [pecsét helye] Előttem Sztankovycs János csernei plébános [pecsét helye] Előttem Soós György mercsei plébános [pecsét helye] Előttem Bolyky Márton s.k. [pecsét helye] E helynek bírája Koródy János. Énekes Gáspár egyházfi [keze vonása] Nagy Péter ózdi lakos és e helynek egyházfia [keze vonása] Nagy Gáspár ózdi lakos [keze vonása] Forgon Mihály bolyoki egyházfi [keze vonása] Veres Imre bolyoki bíró [keze vonása] A tridenti zsinat előírta, hogy minden plébániához tartozzék egy állandó jövedelemforrás, a fundus (pro dote ecclesiae), melynek részei: szántó, kaszáló, bizonyos számú jobbágy, erdő, nádas, legelőhasználat valamint egyéb kiegészítések.52 Fontos volt az egyházi adó és a pap jövedelmének írásba foglalása, mivel ez nem volt általánosan szabályozva. Ezek körét a plébános és a hívek közösen rendezték. Korábban minden bizonnyal a szokásnak megfelelően adták, és csak a későbbiekben foglalták írásba mindezt. A következő tételekből tevődött össze: egyházközségi adó (proventus parochiae), a plébános megélhetéséhez való hozzájárulás (proventus stolaris) és az általa végzett különféle tevékenységekért járó díjak (keresztelés, házasságkötés, temetés). Az egyházközségi adó alapja a párbér (lecticale) volt, melyet a házaspárok fizettek pénzben vagy terményben.53 A megállapodás 1713-ban kelt Sorger Gergely vizitátor felügyelete mellett. Az aláírók között találjuk a környékbeli plébánosokat, akik saját pecséttel rendelkeztek. Majd Bolyky Márton, Bolyok község birtokosaként szerepel címeres pecsétjével, melynek vörösviasz nyomatán a heraldikai korona és a sisakdísz magasságában a „B M” monogram olvasható. A tanúk között volt Várkonyon Koródy János bíró és Énekes Gáspár egyházfi, Ózdon Nagy Péter egyházfi és Nagy Gáspár lakos, Bolyokon pedig Veres Imre bíró és Forgon Mihály. A 229-230. oldalon egy, a szenátorok kinevezésekor használt eskü szövege olvasható: Formula Juramenti Senator[um] / A szenátorok esküjének szövege „Én N. N. Esküszöm az egy igaz élő Istenre, ki Attya, Fiú, es Szent * 53 5* Tomisa, 1989. 53 Párbér. In: Kat.Lex.
