Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Kovács-Veres Tamás Gergely: A sajóvárkonyi plébánia anyakönyvi forrásai (1695. augusztus 18.-1937. május 4.)
A sajóvárkonvi plébánia anyakönyvi forrásai 83 lit[t]eras super eo, quod plebanis Várkonyiensibus de jure et ab antiquo ex decimis regalib[us] possessionis Várkony quarta debeat. Cujus petitioni tanq[ua]m justae et legitimae volentes satisfacere, testamur p[re]sentibus, quod dicto d[omi]no plebano Varkonyien[si] debeatur quarta ex decimis regalib[us] de territorio possessionis n[omi]ne Várkony tam in dioecesi (sic!) Agriensi, quam Strigoniensi situato provenientibfus]: quemadmodum expresse habet[ur] annotatum in libro Sancti Joannis apud nos authentico. In cujus rei majorem firmitatem hasce nostras testimoniales memor[ato] d[omi]no plebano jurium futura p[ro] cautela sub usitato et authentico capituli sigillo n[ost]ro extradedimus. Cassoviae solito videlicet residentiae n[omi]ne loco die sexta mensis octobris An[n]o D[omi]ni millesimo sexcentesimo nonagesimo nono. L[ocus]S[igilli] capitulum Agriense ______________ V árkony falu negyeddel tartozik. Akinek éppúgy jogos, mint törvényes kérésének eleget kívánván tenni, jelen oklevéllel tanúsítjuk, hogy a mondott várkonyi plébános úrnak a Várkonynak nevezett falu - amely úgy az egri, mint az esztergomi egyházmegyében található —, a területéről származó tizedből negyeddel tartozik, amint az közölve és hitelesen fel van jegyezve a nálunk lévő Szent János könyvében. Ezen ügynek a megerősítésére, mi ezt a bizonyságlevelet az említett plébános úrnak jogai jövendőbeli védelmében, használatban lévő és hiteles káptalani pecsétünkkel kiadtuk. Kassán, azaz szokásos lakhelyünkön, a nevezett helyen az Úr 1699. évében, október hónap 6. napján. Pecsét helye egri káptalan Az egri (székes)káptalan története az Árpád-korba nyúlik vissza. Az egri püspökség mellett működött egészen a 16. század végéig, majd a protestánsok 1580-ban elűzték a várból, és Rudolf császár (1576-1608) a városban levő Szent Mihály templomot adta neki. 1596-ban Eger török kézre került, és a káptalan részére, hiteles helyi székhelyként Kassát jelölték ki. Innen 1613-ban Jászóra, majd 1649-ben ismét Kassára költözött, amely a püspök rezidenciája is lett. A káptalan visszatelepedése Egerbe 1725-ben fejeződött be.« Az egri káptalan Szent János könyve egy olyan gyűjtemény, amely különböző időben és más-más célra készült összeírásokat tartalmaz és jogbiztosító iratok összeállításából jött létre. Alapszövege 1570-ben keletkezett. Ebben kétszer is előfordul az arlói kerületben (Districtus Arlo) található Bolyok és Ózd község.16 A 226. és 228. oldalak között felsorolták a várkonyi plébánia- és stólajövedelmét: « Egri székeskáptalan. In: Kat.Lex. ■*6 Az egri káptalan Szent János könyve. In: Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2007. 251. p.; KOVÁCS Béla: Liber Sancti Johannis capituli Agriensis. Az egri káptalan Szent János könyve. Eger, 2005. X., 27., 80. p.
