Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Kovács-Veres Tamás Gergely: A sajóvárkonyi plébánia anyakönyvi forrásai (1695. augusztus 18.-1937. május 4.)

80

Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014)

András [gyerekei voltak].” Végigtekintve az 1721. január 8-a és március 5-e közötti beírásokon, összesen 10, hat éven aluli gyerekről olvashatunk, akik életüket vesztették! Majd: „1721. június 13. Sep[elivi] in Várkonyien[si] caemeterio Franciscum Bartha Agriensem in fluvio Rima insperate submersum. An[no]r[um] 58.” (152. p.) - „A várkonyi temetőben eltemettem az egri Bartha Ferencet [aki] menthetetlenül elmerült a Rima folyóban. 58 éves [volt].” Illetve: „1723. december 13. Sepfelivi] in Ózd Catharinam Bartha viduam Sataiensem per transen[n]am de nocte repente mortua[m] An[n]or[um] cirfciter] 34.” (154. p.) - „Ózdon eltemettem Bartha Katalin sátai özvegyet, aki út közben az éjjel váratlanul meghalt. 34 év körüli.” Továbbá: „1729. március 7. Sepelivi Paulum Nagy, in sylvis a ligno inopinate tactum. Annor[um] 25. Ozdiensem.” (159. p.) - „Eltemettem Nagy Pált, [akit] az erdőben váratlanul fa ütött [agyon], 25 éves ózdi.” A következő példa egy személyes sorsról árulkodik: „1729. május 31. Sep[elivi] Annam Gal virginem circit[er] 100. An[n]or[um].” (159. p.) — „Eltemettem Gál Anna kb. 100 esztendős hajadont.”

Közben egy helybeli mesterember is jobblétre szenderült: „1727. december 2. Sepelivi Wolffgangum Csutor fabrum s[anc]t[iss]imis poeni[tenti]ae [et] euch[a]ri[sti]ae et extremae unctionis sacramentis munitu[m]. An[n]or[um] cir[citer] 36.” (157. p.) - „Eltemettem Csutor Farkas kovácsot a legszentebb bűnbánattal, az utolsó kenettel és az oltáriszentséggel megerősítve. 36 év körüli.”

A könyv 211. oldalán indulnak - mindenféle bevezető nélkül - a házasságkötésekre (matrimonium, coniugium) vonatkozó beírások, melyek kezdő dátuma 1705. január 25-e. Bár ezeket megelőzi egy 1709. november 23-i és 26-i formula. Mindezek a 243. lapon fejeződnek be, a záró dátum itt 1735. április 23-a. Az 1712. január 31. után következő bejegyzések hiányoznak, majd csak 1714. november 4-i dátummal folytatódnak tovább. Az 1722-es évre vonatkozó egyik, írással teli lapot kivágták.

Lássunk néhány mintát a korszakból: „1709. június 24. P[rae]missis trib[us] denuncia[ti]o[ni]b[us] defectuosum in visu Andrea[m] Nemes ex Csepany copulavi cu[m] virgine N.: ancilla Martinni Bolyki ibidem in Bolyk. Testib[us] fide dignis p[rae]sentib[us].” (216. p.) - „Előre bocsátván három kihirdetéssel, a látásában sérült (vak?) Nemes Andrást Csépányból összeadtam N. hajadonnal: aki Bolyki Márton szolgálója, ugyanott Bolyokon. A hiteles tanúk jelenlétében.” Az esküvői szertartást megelőző három vasárnapon a plébános a templomban kihirdette a házasulandók nevét. Ennek célja a törvényellenes vagy érvénytelen házasságok megakadályozása volt. Majd: „1712. január 17. Praemissis p[rae]mittendis et nullo impedimento invento copulavi Joan[n]em Székelly cu[m] relicta Stephani Farkas cora[m] toto pago in eccl[esi]a S[ancti] Nicolai ep[isco]pi.” (219. p.) - „A kihirdetendők kihirdetésével és akadály nélkül összeadtam Székely Jánost Farkas István özvegyével a teljes falu előtt, Szent Miklós püspök egyházában.” A beírás hiányossága, hogy az említett özvegyasszony neve kimaradt belőle, így csak a volt férjét ismerjük. Hasonló tartalmú formula: „1719. január 11. Conjunxi in matri[moni]um juvenem Michaelem Hegedős cum virg[ine] Anna Hajdú orphanos p[ro] tunc in Sajó Németi habitantes...” (225. p.) — „Összeadtam a házasságban Hegedűs Mihály ifjút Hajdú Anna hajadonnal, [akik] árvák, és jelenleg Sajónémetiben laknak [...]•”