Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Kovács-Veres Tamás Gergely: A sajóvárkonyi plébánia anyakönyvi forrásai (1695. augusztus 18.-1937. május 4.)
A sajóvárkonyi plébánia anyakönyvi forrásai 77 Annamária nagyságos úrnő.” Mindezt a várkonyi plébánia anyakönyvébe a közeli Szentsimon község plébánosa jegyezte be. Az ilyen áthallások azért szerencsések, mert más települések papjairól is információt kapunk. Nem csak ebben a példában, de másutt is olvasható, hogy császári sereg kvártélyozik a helyi településeken, és ezek katonái a későbbiekben házasulandóként, szülőként vagy keresztszülőként tűnnek fel. (69. és 221. p.) Köztük magas rangú tiszteket is találunk, akik igyekeztek kölcsönösen jó kapcsolatot ápolni a helybeli birtokos nemességgel. Az anyakönyv használatának időszakában nemcsak plébánia működött Várkonyon, hanem ehhez kapcsolódóan egyházi iskola is. Hogy ez milyen múltra tekint vissza, ebből a forrásból nem derül ki, viszont iskolamestereiről több ízben is olvashatunk: „die 24 novembris baptizavi infant[em] no[mi]ne Juditham natam die eadem ex parentib[us] Stephano Sárközi p[ro] tunc ludimagistri Várkonyi[ensis] et consorte ejus Catharina Antal. Patrini Petrus Kovács [et] Elizabetha Pap.” (31. p.) - „[1706.] november 24-én, Judit néven kereszteltem meg az e napon született csecsemőt, szülei: Saárközi István, aki most várkonyi iskolamester és felesége Antal Katalin. Keresztszülők: Kovács Péter és Pap Erzsébet.” 1710. február 4-én keresztszülőként vett részt egy keresztelésen, ahol „scholae magister”-ként (iskolamester) jelenik meg. (41. p.) 1716. augusztus 16-án pedig: „eccl[esi]ae Varkonien[si] rectoris” - „a várkonyi egyház rektora” tisztséggel szerepelt. Később egy másik iskolamester tűnik fel: „1720. október 10. Bapt[izavi] inf[antem] n[omi]ne Josephum Martini Puskas ludi mag[ist]ri Várkonyien[sis] et Annae Bellanyi c[atho]l[ici]. Patr[ini] fu[erunt] Adalbertus Füijes et Catharina Pap, Ományienses.” (62. p.) „Megkereszteltem a József nevű csecsemőt, [akinek szülei:] Puskás Márton várkonyi iskolamester és Bellányi Anna, katolikusok. Keresztszülők voltak: Fürjes Béla és Pap Katalin, Ományiak.”37 Puskás Mártonnak 1722. április 5-én Anna nevű lánya (68. p.), 1729. május 23-án pedig János nevű fia született. (96. p.) Mindhárom bejegyzésnél iskolamesterként szerepel, tehát 9 éven keresztül folyamatosan hivatalában volt. A ludimagiszter nem feltétlenül volt szakképzett ember, sok esetben csak írni-olvasni tudott, és ezt ilyen alacsony szinten elegendőnek vélték az oktató tevékenységhez^8 Több következtetés vonható le az alábbi jegyzetből: „1721. december 15. Bapt[izavi] inf[antem] n[omi]ne Paulum Petri Kovács et Judithae Grolmis c[atho]l[ici] Bollykien[ses], Patr[ini] fu[erunt] Joseph[us] Kötényi l[udi] m[a]g[iste]r Sz[ent] Simoniensis et consors ejusd[em] Susanna Miko.” (66. p.) - „Megkereszteltem a Pál nevű csecsemőt, [akinek szülei:] Kovács Péter és Grolmis Judit, bolyoki katolikusok. Keresztszülők voltak: Kötényi József szentsimoni iskolamester és felesége Mikó Zsuzsanna.” 1703. szeptember 2-án a házaspár akatolikusként (acatolicis, vagyis: nem katolikus) tűnik fel, Kovács Péter kálvinista (calvino), felesége pedig lutheránus (lutherana) volt. (20. p.) Az 1711-ben még „eretnekként” (hereticis) megjelenő Kovács Péter és felesége 1714. december 5-én már 37 37 Csokva és Omány Árpád-kori községek, 1943-ban egyesültek a mai Csokvaománnyá. 3® TOMISA Ilona: írott és íratlan jogszabályok útvesztőjében. In: Magyar egyháztörténeti vázlatok, 1989. 1-2. sz. Online: http://www.c3.hu/-mev/ (2012. október.) (továbbiakban: Tomisa, 1989.)
