Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Kovács-Veres Tamás Gergely: A sajóvárkonyi plébánia anyakönyvi forrásai (1695. augusztus 18.-1937. május 4.)
72 Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014) és Ózd filiákban a nyolcad részt átvettem a jeles Katona Tamás, Ventei Ferenc és Zákány András uraktól - Szőke Istvánnal együtt - őfelségének decimátoraitól őszi búzából 2 gelimát, 1 kévét és 8 dénárt, mellyekről ugyanezeknek a decimátor uraknak ezt a nyugtatványt kiadtam, ennek az ügynek a bizonyságára kiadtam ezt a saját pecséttel megerősített nyugtát. Kiadatott Vadnán, 1620. augusztus 23-án. Ugyanaz aki föntebb.”« Ez esetben 1,22 mázsa őszi búza a plébános járandósága. Bolyok az 1622-ben kiadott nyugtában is leányegyházként szerepel: „Ego plebanus Merchensis Georgius Zerdahely percepi ex decimis octavam partem cub[ulus] frugu[m] quat[t]uor denjaros] 30,5 ex possessione Sajo Nemet et Czenter Osd Baljok ex philiali[bus] coram dominus (sic!) egregiis decimatorib[us] videlicet d[omi]nus (sic!) Franciscu[s] Vetey et Johannes Mihaliko super quibus sua[m] dominationem quieto. Datum 24. augusti An[n]o 1622. Idem qui supra.” - „Én, Szerdahely György mercsei* 16 plébános a dézsmákból a nyolcad részt 4 köböl búzát és 30,5 dénárt átvettem Sajónémeti faluból és Center,17 Ózd, Bolyok filiákból, a tekintetes dézsmás urak előtt, tudniillik Vetey Ferenc és Mihaliko János urak előtt, amelyről az uraknak18 adom ezt az elismervényt. Kiadatott 1622. augusztus 24-én. Ugyanaz aki föntebb.”1» A 4 köböl20 búza 2,32 mázsának felelt meg. Bolyok ekkor 50 dánért fizetett cathedraticum21 címén. Az igazolások jól mutatják a helyi egyházi viszonyokat. Mivel nem állnak rendelkezésre minden évből, így pontosan nem lehet megmondani, hogy Bolyok és Ózd mikor vált Várkony filiájává. Nem csak a pusztítások következményét kell ebben látnunk, hanem a paphiányt is, mely ilyen lépésre sarkallta az egyházat. A középkorra és a török korra vonatkozó iratanyag - ha volt is - sok mással együtt teljesen megsemmisült. Az azt követően megmaradt anyakönyvek viszont még mindig a sajóvárkonyi plébánia hűvösében pihennek, annak ellenére, hogy napjainkban már Bolyok és Ózd is önálló e tekintetben,22 és a sajóvárkonyi egyházi teendőket is az ózdi tisztelendő úr látja el oldallagosan. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának gyűjteménye mikrofilmtekercseken őrzi az egyházi anyakönyvek másolatait, amelyek lelőhelyei és fontosabb adatai - sok egyéb mellett - egy online adatbázisban is elérhetők a világhálón.1« A levéltárnak azonban nincs tudomása ennek létezéséről, miként ez ‘5 MNL. BAZmLt. XV-32.1623. év 378. tek. 16 1904 után Sajómercse. 17 1978-ig önálló település, azóta Ózd város része. 18 A „suam dominationem” egyes számban van, de a nyugta bizonyosan mindkét decimátornak szólt. '9 MNL. BAZmLt. XV-32.1622. év 377. tek. 20 Ebben az időben a kassai gabonaköböl volt az elterjedt mértékegység, amely 58,2 kg- nak felelt meg. Ld. Bogdán ISTVÁN: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmérték 1874-ig. Bp., 1991. (továbbiakban: Bogdán, 1991.) 294-299. p. 2> A templom lelki gondnokságáért és a lelkész anyagi hátterének biztosítása címén kis értékű illetéket fizetett a püspöknek. 22 Bolyok 1930-ban lelkészség, 1944-ben pedig önálló plébánia lett. Ózd már 1919-ben önállósodott. 23 A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Adatbázisa: http://i93.224.149.8/adatbazisokol (2012. szeptember.)
