Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNY - Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi katolikus valláspolitika rendszere (1761-1774)
Tanulmány Az erdélyi katolikus valláspolitika rendszere (1761-1774) Kovács Kálmán Árpád Ez a tanulmány egy készülő nagylélegzetű munka alapvetése. Kiindulópontja Trócsányi Zsoltnak 1978-ban leírt alábbi két megállapítása: Mivel az erdélyi törvények védték a többségi felekezetnek a középkori templomhoz való jogát, az elvett templomok és iskolák számát az 1690 és 1780 közötti egész időszakra nézve mindössze néhány tucatra tehetjük. Néhány erőszakos foglalástól eltekintve igényt formálni a templomokra a többség kimutatásával lehetett.1 Kutatásaim során szeretném összeállítani az erdélyi templom-ügyek pontos jegyzékét és kronológiáját. Ez a topográfiai és kronológiai összefoglalás fogózókat nyújthat a hely- és köztörténeti kutatások számára, hogy az esetek pontos feldolgozásával a kor politikai erővonalai láthatóvá váljanak. Meggyőződésem szerint ebben az ügycsoportban ugyanis a kor vallási életének olyan centrumára találunk, mely mintegy lakmuszpapírként mutatja ki a rendi, az állampolitikai és a (kor értelmezésében vett) nemzeti gondolkodásmód értelmezéseit olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a privilégiumok, bevett vallás, szabad vallásgyakorlat, vallási célokra fordított közjövedelmek. Hadd hivatkozzam korábbi tanulmányaimra. E folyóirat hasábjain megjelent tanulmányomban meghatároztam a „szisztéma” hivataltörténeti fogalmát, és végigkövettem az erdélyi vallási unió rendszerszintű összefoglalásának kísérleteit.2 3 Már korábban felhívtam arra a figyelmet, hogy a források alapján kirajzolódik egy erdélyi missziós politika ügyköre, melyen belül pontosítanunk kell a működési elvekről és a területiségéről való ismereteinket.3 Szerzőtársammal, Rajki Zoltánnal felvetettük, hogy a politikai szektafogalom pontosabb megértéséhez hasonló tanulmányban kellene áttekinteni a „szabad vallásgyakorlat”, a „vallásgyakorlat szabadsága”, a „vallásszabadság” fogalomhalmazát.4 Bizonyítottam, hogy az 1775-re beérő általános politikai irányvonal, a „nemzeti gyűlölségek mérséklése” („Linderung der nationalen Gehässigkeiten”) a katolikus bevándorlás és polgárjog-szerzés megkönnyítésének politikai igényéből nőtt ki. A „szász koncivilitás” előkészítésének munkálatai a románság esetében kompromisszumos megoldásként nem haladták meg a 1 Trócsányi Zsolt: Az 1790-es évek erdélyi rendi reformmozgalmának történetéhez. Az i79o/[l7]9i-i országgyűlésről kiküldött egyházügyi és tanügyi rendszeres bizottság. Bp., 1978.10. p. 2 Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi vallási uniós politika rendszerének főbb jellemzői (1762-1772) In: Egyháztörténeti Szemle, 2012. 2. sz. 10-28. p. 3 UŐ: A katolicizmus terjesztése az erdélyi protestánsok között az 1760-70-es években. In: Egyháztörténeti Szemle, 2008.4. sz. 3—47. p. •* Kovács Kálmán Árpád - Rajki Zoltán: Kísérlet a „szektakérdés” fogalmának összehasonlító elemzésére eltérő társadalmi-politikai rendszerekben. (Kutatásmódszertani vázlat és vitaindító alapvetés) In: Iskolakultúra, 2013.1. sz. 72- 89. p.
