Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Szvitek Róbert József: Ellenségeskedés a dunántúli evangélikusok és reformátusok között az 1630-as években
Ellenségeskedés a dunántúli evangélikusok és reformátusok között... 145 nem mertek, kiknek kezemre való kerítésemre bizonyos embereket bíztam. Ha őket kezemre keríthetem, büntetésük én gondom leszen, hol«1 pedig kezemre őket nem keríthetem, azután azokat is nem bánom, ha kegyelmedhez folyamodván kegyelmed recipiálja, sőt ugyan jó néven veszem, ha kegyelmed velük való aggódástól megment. Végezetre, hogy azt is egy néhány szókkal kegyelmednek megjelentsem, esék értésemre ugyanott az is, a kiskomári fő patronusnak«2 sárvári várban minémű mulatsága volt kegyelmeddel. Kegyelmed néminemű halott fölött való praedicatioban«3 őkegyeimét (amint neki kegyelmed felől referáltatott) publice«4 kinevezte volt, hogy azt vallaná, hogy a Christusnak szájjal vétetett teste a secessusba«5 menne. Ezt az a patronus kegyelmednek nem alacsony renden való emberek előtt szemére vetette, és kegyelmedet erős beszédekkel urgeálván arra vitte, hogy kegyelmed tagadással mosdott ki belőle. Ezt (mi tagadás megbocsásson kegyelmed édes fráterem) kegyelmed felől ugyan mosolygással hallottam. Eszesen is cselekedte kegyelmed, mert azt tartják, hogy még a pogány török előtt is nincs hathatósb mentség mint e egynéhány szók: Nem tudom, nem hallottam, nem láttam, nem mondottam. Ez az, mit a mi magyarjaink szoktak mondani: Törvényben is tagadás jó. Nem is derekas ésszel cselekedte volna, ha szintén cselekedte volna is, ha arra az emberre azt fogta volna kegyelmed, ami nem az ő vallása, mert hagyom én azt a kegyelmed conscientiájára, hogy senki a mieink közül assective«6 azt nem mondja, hogy Corpus Christi ore comestum vadit in secessum, hanem ab absurdo perita consequential Urunknak amaz mondásából, Omne quod in os intrat, in ventrem vadit, et in secessum emittitur«8 szoktunk így kegyelmetek ellen argumentálni.«» Omne quod in os intrat, in ventrem vadit, et in secessum emittit. Atqui Corpus Christi in os intrat. Ergo. Corpus Christi in ventrem vadit, et in secessum emittitur. Maior praepositio est Salvatoris. Minor vera. Conclusio ex duabus praemissis ultro sequitur. Quae quidem conclusio cum sit absurdissima, merito erit censenda etiam praepositionum alter ultra sdlicet vel maior vel minor, non autem certe maior. Sequitur ergo quod sit minor. Quod nempe Corpus Christi in os intret.450 Ami azért nem a mi vallásunk. Ezután is ne tekerjen kegyelmed * * * * * * 457 458 459 460 «' ha «2 Sárkány István kiskomári főkapitánynak «3 igehirdetésben «4 nyilvánosan 435 ámyékszékbe 456 utánzólag 457 Krisztus teste a szájból megemésztve az ámyékszékbe jut, hanem visszásán okos következtetéssel 458 Mt. 15,17. „Mégsem értitek-é, hogy minden ami a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az ámyékszékbe vettetik.” 459 érvelni 460 Minden, ami a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az ámyékszékbe vettetik. Ámde Krisztus teste a szájon bemegy. Tehát: Krisztus teste a gyomorba jut, és az ámyékszékre vettetik. A nagyobb feltevés a Megváltó [szava]. A kisebb igaz. A következtetés a két feltevésből egyenesen következik. És bár legyen ez a következtetés a legvisszásabb, méltán lehet úgy gondolni, hogy a feltevések közül az egyik, mármint
