Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Billy Graham 1977. évi magyarországi látogatásának politikai háttere
Billy Graham 1977. évi magyarországi látogatásának politikai háttere Rajki Zoltán Az újprotestáns egyházak Magyarországon taglétszámukat tekintve csekély kisebbséget alkottak a történelem során, de több entitás (pl. baptista, metodista) a nyugati országokban - különösen az Amerikai Egyesült Államokban -jelentős befolyással rendelkezett. Ezért a Kádár-korszakban a magyar pártállam külpolitikai céljainak megvalósításához a Magyarországi Szabad- egyházak Tanácsa (SZÉT) keretében működő kisegyházak nemzetközi kapcsolatait is felhasználta. (Lényegében minden legálisan működő újprotestáns entitás a SZÉT tagegyházaként, vagy annak felügyelete alatt tevékenykedhetett Magyarországon.) A hidegháború miatt a Rákosi-korszak éveiben a magyarországi szabadegyházak külföldi kapcsolatai is megbénultak, és fokozatos felújításukra 1956-tól nyílt lehetőség elsősorban a nemzetközi szervezetekkel rendelkező tagegyházak számára. Az állam által megszabott .játékszabályok” betartása azonban fontos feltétele volt a Kádárkorszakban az egyházak nemzetközi kapcsolatai bővülésének.1 A nemzetközi életben tapasztalható enyhülés az egyházak életére is kihatott. Az egyes nyugati felekezeti vagy felekezetközi szervezetek a szocialista országok vallási közösségeivel is kapcsolataik bővítésére törekedtek. A magyarországi egyházak nemzetközi jelentőségét fokozta, hogy egyes nemzetközi egyházi szervezetek Magyarországot a szocialista országok felé hídfőállásnak tekintették. Ezért a hatvanas évektől Magyarországon több nemzetközi vallási rendezvényt szerveztek, mint például a Lutheránus Világszövetség Nagygyűlését, vagy a Zsidó Világkongresszus Végrehajtó Bizottságának Nagygyűlését. A magyarországi tapasztalatok ugyanis megerősítették a többi szocialista országot és a nemzetközi egyházközpontokat arra vonatkozóan, hogy lehetőség van a kapcsolatok mélyítésére, ha mindegyik fél a kialakult helyzetnek megfelelően képviseli érdekeit.2 A világ- szervezetek vezetői pedig a kapcsolatok fenntartása érdekében kerülték a hatvanas évek végétől a kommunista országok vallásügyi helyzetének nyilvános bírálatát, mert az ellehetetlenítette a Magyarországra és a többi szocialista országba történő beutazásukat. Ebbe a folyamatba illeszthető be Billy Graham amerikai baptista evangelizátor 1977. évi magyarországi látogatása. Jelentőségét az adta a New York Times 1977. augusztus 16-ai száma szerint, hogy ő volt az első nyugati egyházi vezető, akit meghívtak Magyarországra a második világháború 1 A magyarországi szabadegyházak nemzetközi kapcsolatairól bővebben: Rajki Zoltán: A magyarországi szabadegyházak nemzetközi kapcsolatainak jellemző vonásai a hatvanas évek második felétől a hetvenes évek végéig. In: Egyháztörténeti Szemle, 2005. 2. sz. 114-128. p. a Miklós Imrével folytatott beszélgetés hanganyaga, 1998. május 20. (Szigeti Jenő gyűjteménye, továbbiakban: Sz.J.)
