Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A Miskolci Katolikus Legényegylet (1933-1946)
A Miskolci Katolikus Legényegylet (1933—1946) 93 amikor az utolsó adatszolgáltató lapok készültek a város feloszlatott, átalakított, egyesített és újonnan alakult egyesületeiről. A legényegylet vagyontárgyainak felkutatása tárgyának érdekében készült rendelet 1946. július 30-án kelt és 16358/Ki 946. számon került a tulajdon felkutatását végző szervhez, az államrendőrséghez. A fellelt ingó és ingatlan vagyont szinte minden esetben zár alá is vették, mely 1946. október 2-án történt volna meg. A Katolikus Legényegylet esetében mindezt a kirendelt hatósági biztos mellőzte, ugyanis az egylet vagyontárgyai ekkor már közérdekű intézmény használatában voltak. A felmérésről készült jegyzőkönyv így került felteijesztésre a Belügyminisztériumba 1946. október 12-én, sorszáma pedig 21681/1946 volt. A nyilvántartó lapok rovataiban külön részt kapott az egyesületek vagyontárgyainak aktuális tárolási helye is. A legényegyletre vonatkozóan ez a következőket tartalmazta: a Deák Ferenc utcai ház és udvar 2/5 része;«1 egy nyíijesi, Szirmához tartozó szántó, házhely; a Széchenyi Ta- noncotthon használatában egyesületi helyiség és ingóságok valamint a városi főpénztárban iratok és pénztárkönyv.«2 A Deák Ferenc u. 6. sz. alatti első emeleti ingatlan előszoba, nagyterem, kisterem, szoba, mosdófülke, WC helyiségekből állt. Az egylet esetében a zár alá vétel esetleges mellőzését jóváhagyó rendelet száma 563-19/1- 950 volt, és kapcsolódott a Miskolci Katolikus Kör irataihoz, hiszen annak is a Deák Ferenc utcai székházban volt helyisége, és a két egyesület helyiségeire, az abban lévő vagyontárgyakra vonatkozóan a városi telekkönyv vonatkozó adatai voltak irányadóak. A zár alá helyezés azért nem történt meg, mert ekkor már a helyiségeket és az ingó vagyont a színház dolgozói használták.53 Az ingatlanvagyon helyzetének végleges rendezésére 1950- ben került sor, amikor is rendeleti úton a Deák Ferenc utcai ingatlan Miskolc város közönségének tulajdonába került. (Ld. 6. sz. kép.) De az egylet elleni „támadás” nemcsak a szervezeti, tulajdonjogi kereteket érintette, hanem egyéni sorsokat is megbélyegzett. Folyamatosak voltak a legényegylet elleni nyílt támadások a helyi lapokban, melyek „fasiszta uszítóként” jellemezték annak tagjait. Ennek részeként 1947. február 16-án letartóztatták Révész Béla katolikus papot, aki a legényegylet vezetőjeként 1943-ban jubileumi évkönyvet írt az egyesületről. A helyi sajtó 1947-es tudósítása * * * 5» Az ingatlan 3/5 részének tulajdonjoga a Mindszent Alsóvárosi Római Katolikus Plébániáé volt. ■í'2 A Miskolci Katolikus Legényegylet iktatólapjainak átvizsgálása közben számos párhuzamra bukkantunk a Miskolci Katolikus Körrel kapcsolatban. A város és környékének katolikus társadalmát egy társas életbe egyesíteni s a katolikus valláserkölcsi és szellemi életét élénkíteni, a közművelődést ily értelemben fejleszteni, s ezáltal a társadalmi összetartozandóság érzetét felkelteni hivatott egyesület 1935 márciusában alakult, munkáját alapszabálya szerint minden pártpolitika kizárásával végezte. Vezetői számos esetben a legényegyletnek is vezető tagjai voltak, székháza szintén a Deák Ferenc utca 6. szám alatt volt hejegyezve, ingó és ingatlan vagyonát szintén a színház dolgozói használták a felszámolás után. 53 Az ingatlanrészt városi tulajdonba kerülése után az Ingatlankezelő Községi Vállalat útján hasznosították. Először a miskolci Állami Színház művészei, dolgozói és a SZÍT ifjúsági szervezete bérelték 1946-tól, amit 1950-ben véglegesítettek.
