Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A Miskolci Katolikus Legényegylet (1933-1946)
90 Egyháztörténeti Szemle XIV/1 (2013) A lakbér törlesztése után a letiltó határozatot Miskolc város adóhivatala 1943 májusában törölte. Vagy például egy másik, szintén 1943-as esetben88 a legényegylet 517 pengős hátralékára az adóhivatal fizetési kedvezményt hagyott jóvá, mely alapján az egylet a tartozást a lejárt kamatok mindenkori kiegyenlítésén felül 1943. augusztus 15. napjától 50 pengős egyenlő havi részletekben fizethette. A pénztárkönyv adataiból jól leszűrhetők a világháború utáni válság okozta infláció következményei. Mindezek összhangban voltak az egész magyar gazdaságot érintő recesszióval, és ennek következtében a korábbi bevételek főösszegei számértékben jelentős mértékben növekedtek. Míg 1945 márciusában az otthon havi bevétele 942,5 pengőt tett ki, októberben már 2710-et, decemberben pedig már 31.040-et. Az infláció ütemének gyorsulása az új esztendő számsorain igazán szembetűnő, u- gyanis az 1946 januári bevétel már 54.000 pengőre rúgott, februárban már 300.000-re, márciusban pedig már 3.340.000-re. Persze az infláció okozta változások a költségvetés minden szegmensében megjelentek,39 olyannyira, hogy 1945 decemberétől a kiadási oldalon új tétel is megjelent, mégpedig a devalvációval kapcsolatos veszteségeknek helyet adva. Legényegyleti kirándulások A legényegylet életében felejthetetlen élmények voltak a családias kirándulások. Nyári időszakban szinte mindefi hónapban rendeztek ilyen programot. Miskolc környéke, a Bükk közelsége tálcán kínálta a terepet az effajta szórakozáshoz, kellemes kikapcsolódást nyújtva számukra a munkás hétköznapok után. A kirándulások, melyek alkalmával a Bükk-hegység szinte minden helyét bejárták, nem csak a helyi egylet tagjai és családtagjai számára voltak elérhetők, hanem a szélesebb körű nyilvánosság számára is. Egy-egy aktuális kirándulás előtt még a szervezési időszakban folyamatosan újsághirdetések jelentek meg a helyi lapokban, melyekben a cél megnevezésével, a kirándulás dátumával kapcsolatos híreket olvashattak az előfizetők. Nagyobb szabású programok voltak a több katolikus legényegylet szervezésében megvalósuló ún. egyletközi kirándulások, melyek célja legfőképp az volt, hogy a távoli Kolping családok tagjai kellemes hangulatban tudjanak egymással ismerkedni.«0 Mindezekről levéltári forrásra nem bukkantunk a kutatás közben, de a helyi sajtó szinte kivétel nélkül tudósított e rendezvényekről. Az első ilyen nagyobb kirándulás a Miskolci Katolikus Legényegylet életében az# 1936-ban lebonyolított gyöngyösi autóbuszos út volt, majd a következő évben Egerbe látogatott a miskolci legényegylet, melyet a híres történelmi város közönsége és az ott működő, már nagy 38 39 * 38 Az adott ügyről csak adóhivatali végzés van, más forrás vagy utalás sem a pénztár- könyvben, sem más iratban nem található. 39 Az egylet szőlőbérletből is növelte bevételeit. Az 1944-46-os évben folyamatosan Somogyi Ferenc részére adta bérbe szőlőterületét, melynek bérleti díja kezdetben 400 pengőt tett ki, de az infláció „áldásos” hatásának következtében az összeg 1946 elejére már 350.000 pengőre emelkedett. Az inflációról ld.: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Szerk.: Honvári János. Bp., 1996. 475. p. Bővebben ld.: MNL. BAZmLt 1925/b. 10. dob. 1. «“ RÉVÉSZ, 1943. 25. p.
