Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - TANULMÁNY - Kádár Zsófia: A pozsonyi jezsuita kollégium Mária-társulatának könyvkiadása és könyvterjesztése
A pozsonyi jezsuita kollégium Mária-társulatának könyvkiadása 7 akkori kormányzati központjának és fővárosának számító Pozsonyban széles körű, csaknem országos nyilvánosság előtt zajlott. Az iskolai deklamációk, akadémiák és színielőadások hallgatósága a királyság egyházi és világi elitjéből, a pozsonyi hivatalok, elsősorban a Magyar Kamara tisztviselői, a legelőkelőbb katolikus főúri családok, illetve a pozsonyi helyi (egyházi és világi) vezetők, a városi kanonokok és polgárok közül került ki.9 Támogatóik között szintén számos előkelőség, egyúttal a helyi középréteg, hivatalnokok, a diákok családtagjai, a 17. század végétől már városi polgárok is voltak. Az alapító, Pázmány Péter mellett a későbbi főpap-pártfogók közül kiemelkedik Lippay György érsek, aki egyéb adományai mellett saját gyógyszertárát hagyta a kollégiumra, illetve Kollonich Lipót érsek, aki ösz- szesen mintegy 80000 forintnyi alapítványt tett az intézmény javára.9 10 A jezsuiták számára tett alapítványok, .pénz- és birtokadományok, illetve tárgyi ajándékok az intézmény fejlődésével párhuzamosan növekedtek.11 Társulataik, lelkipásztori tevékenységük, majd templomuk révén a város és a régió egyházi életében meghatározó tényezőkké váltak.12 * A kollégiuméval párhuzamos a diákság számára alapított Mária- társulat története, amely a helyi jezsuita források mellett főképp történeti bejegyzésekben szokatlanul gazdag albuma, illetve diáriumai segítségével tárható fel. A jelen vizsgálat alapjául egyrészt az Album Sodalium Marianorum Congregationis Annunciatae Beatae Virginis Mariae in Collegio Societatis Iesu Posoniensi a. 1637-1745 című kézirat szolgált.^ A fólió méretű, bordó bársonyba kötött, egykor fémveretekkel díszített kötet a korabeli - elsősorban városi - társulatok albumaitól eltérően belül nem díszes. 1637-től kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan vezették valószínűleg a társulat jezsuita praesesei. Az előzéklapokon kívül 166 lapból álló kötet négy nagyobb tematikus részre oszlik. A kongregációba való tagfelvétel szertartása (Ordo recipiendi ad Sodalitatem, ir-3r) után a társulat első harminc évének (1637-1667) tisztségviselői és tagnévsorai következnek (6r-68v). Ezek a társulat tagságára, tisztségviselőire, tisztújítási rendjére vonatkozóan jelentenek elsődleges forrást. A harmadik egységet a kongregáció második korszakából (1668-1745) fennmaradt szöveges 9 Az első színielőadást 1628-ban, űrnapján tartották. 1634-ben a városban tartózkodó Brandenburgi Katalin, 1635-ben Esterházy Miklós nádor, 1690-ben Pálffy János (későbbi nádor) és Erdődy Kristóf kamaraelnök, 1729-ben Sinzendorf Fülöp Lajos győri püspök és Pálffy Miklós nádor is részt vettek a pozsonyi diákok színielőadásain: SCHÖNVITZKY, 1896. 161-168. p. 10 SCHÖNVITZKY, 1896. 103., 74-77. p. 11 A pozsonyi kollégium javairól részletesen: SCHÖNVITZKY, 1896.54-85. p. 12 A páterek eleinte a dómban teljesítettek lelkipásztori szolgálatot, majd az evangélikus templom 1672-ben történt lefoglalása után a főtéri Salvátor-templomot használták. Az 1631-1632-es tanévre teljessé váló gimnázium 1714 februárjáig a jezsuiták Káptalan utcai kollégiumépületében, később az evangélikusoktól elvett, Salvator-kollégium melletti régi iskolaépületben működött. SCHÖNVITZKY, 1896. 145., 462. p. A szintén 1673-ban nekik juttatott házak helyén 1699 és 1713 között új kollégiumot építettekkel - az átköltözés után a dóm melletti házuk lett a rezidencia. SCHÖNVITZKY, 1896.105- 133- p. ‘3 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (továbbiakban: OSzKKt.) Föl. Lat. 3392. További hivatkozásokban: Album.
