Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András: Homályos kezdetek. Új megfontolások Károlyi Gáspár életrajzának első szakaszáról

Homályos kezdetek

71

kozott. János Zsigmond erdélyi fejedelem válaszul Melius Pétert fenyegette, indulatosan a vallásszabadságról értekezett, s a debreceni lelkész előtt a száműzetés lehetőségét is megpendítette.21

Még egyszer megnézve Maksay Ferenc könyvét, a nagykárolyi jobbágyok között 1417-ben Rados, 1501-ben Radus, 1518-ban pedig egy Radas nevűt említenek a források.22 * * * A Rados - együtt a Rád, Radó, Radván, Ratkó változatokkal - etimológiailag ugyanúgy a Radovan/Radoslav becé- zője, mint a Radios,23 viszont nem délszláv hangzású, s feltételezhetően korábbi keletkezésű. Rados nevűek nemcsak Nagykárolyban éltek a 16. században, hanem Bács és Csongrád megyében, valamint a komáromi uradalomban is.2-* Mivel lényegében ugyanannak a névnek a változatairól van szó, s Rados család volt Nagykárolyban, lehetséges, hogy a bibliafordítót Károlyi Rados Gáspárnak hívták. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy ebben a kérdésben biztosat mondhassunk.

3. A brassói tanulás

Brassó iskolájának anyakönyvében 1549-ben bukkan fel „Gasparus Karolj”.^ Brassó városa az erdélyi szászok egyik legfontosabb települése volt, három külvárosában szász parasztok mellett magyarok és románok is éltek.26 A város iskoláját az erdélyi szászok reformátora, Johannes Honterus szervezte át 1543-ban a wittenbergi professzor, Philipp Melanchthon mintája nyomán.2? Az így létrejött protestáns humanista gimnázium a göröglatin műveltséget és a protestáns teológiát próbálta meg egyeztetni, s ezt adta tovább a diákjainak. Honterus nagy iskolai könyvtárat is alapított, s a kulturális centrumot kiegészítette a főként tankönyveket kiadó nyomda tevékenysége. A tanintézmény vonzerejét mutatja, hogy az egész Magyar Királyság területéről voltak diákjai, de néha jöttek Szászországból és Thüringiából is. Nyelvi akadály nem volt, hiszen a kor iskoláiban latinul folyt az oktatás, a magyar anyanyelvűek viszont megtanulhattak a szász városban németül. Az iskola első rektora a Wittenbergben tanult Valentin Wagner magiszter lett, ő éppen 1549-ben lépett az elhunyt Honterus helyébe mint a város elsőpapja, s mindenben folytatta elődje művét.

Az iskola három részre tagolódott, az alsófokú „kleine Schule” képezte a két alsó (harmadik és második) osztályt. A „grosse Schule”-ben az „adolescentes” (serdülők), illetve a „studiosi” (deákok) tanultak latin és görög klasszikus szerzőket, teológiát, zenét, földrajzot, poétikát, retorikát,

21 Nagy-Símén, 1870.130-131. p.

22 Uo. 157-158- p.

23 KÁLMÁN Béla: A nevek világa. Bp., 1967. 80. p.

2-i LÁZÁR MIKLÓS: Régi magyar családnevek szótára XIV-XVII. század. Bp., 1993. 882. p.

25 Köszönettel tartozom Font Zsuzsannának, aki ellenőrizte az adatot Gernot Nussbácher megjelenés előtt álló új anyakönyv-kiadásában. A régi kiadást ld.: Schiel, 1863.14. p.

26 SZEGEDI Edit: Reformáció és ortodoxia (keleti egyház) Brassóban. In: Szentírás, hagyomány, reformáció. Teológia- és egyháztörténeti tanulmányok. Szerk.: F. Romhányi Beatrix - Kendeffy Gábor. Bp., 2009. 277-286. p.

22 A brassói gimnáziumról elmondottak forrása: DÜCK, JOSEPH: Geschichte des Kronstadter Gymnasiums. Eine Festgabe zur dritten Säcularfeier desselben. Kronstadt, 1845. (továbbiakban: DÜCK, 1845.)