Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András: Homályos kezdetek. Új megfontolások Károlyi Gáspár életrajzának első szakaszáról

70 Egyháztörténeti Szemle XIV/1 (2013) alapján huszonnyolc éves korában. S végül 1591 decemberének végén öt­venhat esztendős korában érte utol a halál.1® Ezek a számok így megfelel­nek a korabeli átlagos életpályáknak, ezért én már nem gondolom, hogy az „egyszerűség kedvéért” ragaszkodnunk kellene az 1529-1530-as dátumhoz. 2. Károlyi Gáspár eredeti családneve A levéltári forrásokból ismeijük Károlyi Gáspár gyűrűspecsétjének lenyo­matát, amelyen a CRK betűk olvashatók.* 16 * A „C” a „Casparus” (azaz Gás­pár) keresztnév rövidítése, a „K” a születési helyre utaló nevet, a „Carolius”-t jelenti, a bibliafordító mindig latinos formában használta ezt, legtöbbször nem is „K”-val, hanem „C”-vel. Ugyanezek a betűk állnak az 1567. november 17-én Lazar von Schwendi felsőmagyarországi főkapitány­nak írott levél alatt is.'7 Logikusan következik mindebből, hogy a családne­vének „R”-rel kellett kezdődnie, de mivel nem használta azt a mindennap­okban, egy darabig nem tudtuk, hogy mi volt az. Az 1569-es nagyváradi hitvita unitáriusok által készített jegyzőkönyve látszólag megoldotta a problémát, mert Károlyi Gáspár hozzászólásait „Radicz,” illetve „Radiczit” Gáspár néven jegyezte fel.18 * A szakirodalom megnyugodva elfogadta az azonosítást, s korábban én is azon a véleményen voltam, hogy a teljes neve Károlyi Radicsics Gáspár lehetett. A név délszláv eredetű, a korabeli Ma­gyarországon előfordult, viselői szerbek vagy horvátok voltak. Radics való­jában a Radovan, Radoslav becézője, Radicsics pedig azt jelenti: Radics fia. Úgy gondoltam, hogy a rövidebb változat kihagyás vagy elírás következmé­nye, s Károlyi családja, legalábbis az apai felmenői a török elől menekül­hettek északra.‘9 Mi az, ami mégis meggondolkodtató? Maksay Ferenc monográfiája a középkori Szatmár megyéről összeszedte az elérhető nagykárolyi jobbágy­neveket az 1398 és 1523 közötti évekből, Radics/Radicsics azonban nincs közöttük.20 Az apja új bevándorló lett volna? A másik megfontolandó mo­mentum az unitárius jegyzőkönyvíró magatartása. Hasonlóan a hitvita­drámák szerzőihez, vallási állásfoglalását a névadásban is kifejezte. Feltű­nő, hogy a többi háromsághívő neve teljesen korrekten olvasható nála: vagy a humanista változatban (Melius Péter, Hellopaeus Bálint) vagy a születési helyet megjelölve (Károlyi Péter, Ceglédi György). Korábban úgy gondoltam, hogy a kevésbé használt és idegen családi név előhúzása jelezte az ellenszenvet, de akkor miért kétféle változatban? Magyarázná a dolgot, ha feltételeznénk, hogy csúfolódásról, a név eltorzításáról van szó, ami azzal is összefüggésben lehet, hogy Károlyi második megszólalása az unitá­rius oldalon nagy vihart kavart, mivel Egri Lukács kassai elítélésére hivat­■5 Szabó, 1984.39-40., 50. p. 16 NOVÁK Lajos: Károlyi Gáspár volt-e Radics Gáspár és Radics volt-e Károlyi. In: Pro­testáns Közlöny, 1890. 390—392., 398-399. p. ‘7 Hibás olvasattal vagy sajtóhibával CPR formában: Lampe, Friedrich Adolph (Deb­receni Ember Pál): Historia ecclesiae reformatae in Hungária et Transylvania. Utrecht, 1728.175. p. 18 A nagyváradi disputatio. Kiad.: Nagy Lajos - Simén Domokos. Kolozsvár, 1870. (továbbiakban: Nagy-Símén, 1870.) 46., 130. p. ■9 Szabó, 1984.14., 17. p. 20 Maksay FERENC: A középkori Szatmár megye. Bp., 1940.157-159. p.

Next

/
Thumbnails
Contents