Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - BESZÁMOLÓK - Kerényi Ádám: A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938-1945
120 Egyház történeti Szemle X1V/4 (2013) keztetően természetesen egyenruhában jelentek meg. Maga a püspök azon a napon vidéken tartózkodott lelkipásztori látogatáson.2 Karsai László Mgr. Angelo Rótta pápai nuncius harca a magyar zsidókért 1944-ben címmelt tartott előadást. Az előadás alapján kijelenthető, hogy a legnagyobb történelmi egyház Magyarországon diplomáciai lépéseket tett a mentőakciók sikerének növelése érdekében, illetve a barbarizmus mérséklése céljából. Érdemben egyedül Rótta nuncius végzett ilyen tevékenységet abban az országban, ahol a katolikus püspöki kar vezetése alig próbált az üldözöttek érdekében fellépni, s ahová a Vatikán részéről semmi támogatás nem érkezett. Az előadó szerint „a világháború idején a pápa hallgatott. Nem tiltakozott az eutanázia program ellen, vagy akkor, amikor lengyel katolikusokat, vagy éppenséggel papokat tartóztattak le, öltek meg a nácik. Hallgatott, amikor horvát katolikusok ortodox szerbeket öldököltek [...] Azt viszont csak a beavatottak szűk köre tudhatta, hogy 1941-ben a pápa bizalmas levelében azt válaszolta a francia püspököknek, hogy a nürnbergi típusú faji törvények összeegyeztethetők a katolikus tanítással. A zsidók lemészárlása ellen soha nem tiltakozott.” Rótta tehát 1944-ben a budapesti diplomáciai mentőakciók élére állt, minden zsidó számára emberi bánásmódot kért, valamint az addigi embertelenségek beszüntetését. Az előadó szerint diplomatától szokatlan élességgel bírálta a magyar püspöki kar magatartását. Rótta egy jegyzékében az alábbiakat írta: „Sürgős lenne a Szentszék közbelépése, vegyék rá Serédit a nyilvános fellépésre, hogy megmentsék, amit még lehet és a Katolikus Egyház puszta becsületét, amely már eléggé kompromittálódott.” A sikertelen Horthy-puccs után Szálasi nemzetvezetővel folytatott tárgyalásai során egyfajta csereüzlet került szóba: a nyilas kormány védeni fogja a zsidókat, ha hivatalos diplomáciai elismerésben részesül. Rótta a tárgyalást követő napon hivatalos levélben közölte, hogy a Vatikán az új magyar kormányt elismeri. Karsai professzor szerint nem valószínű, hogy „Rótta egyetlen nap leforgása alatt kérte, vagy ha meg is tette volna, megkapta volna a Vatikán hozzájárulását a nyilas rezsim’elismeréséhez. Valószínűbb, hogy megértette, Szálasinak nagyon fontos rezsimje diplomáciai elismerése és a zsidók, védencei érdekében önállóan lépett, talán nem is tájékoztatva, még utólag sem vatikáni főnökeit.” Az előadó bemutatta, hogy Rótta védlevelei átmeneti időre biztosítottak csak védelmet, noha kb. 13 000 védlevelet állított ki, valamint a nuncius több házat vatikáni védelem alá helyezett a nemzetközi gettóban. Molnár Judit „A lelkek elposványosodásához nagymértékben hozzájárult a református lelkészi kar is.” - Bereczky Albert tárgyalásai Komoly Ottóval 1944-ben című előadását követően FROJIMOVICS Kinga (Sor)számozottak - Kikeresztelkedők és visszatérők 1938-1939- ben a Pesti Izraelita Hitközségben című előadásában bemutatta, hogy az 1941-es népszámlálás mintegy 60 ezer kikeresztelkedett zsidót re2 Nem a konferencia előadásához tartozik, de párhuzamot vélek felfedezni azzal a szomorú eseménnyel, amikor Sólyom László köztársasági elnök az ablaka előtt zajló gárdaavatási ceremónia ideje alatt vidéken tartózkodott.