Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Melius Juhász Péter. A Debreceni Kollégium 475 éves jubileumára
Melius Juhász Péter. A Debreceni Kollégium 475 éves jubileumára 105 váron az akkor már özvegy Heltai Gáspárné Herbarium címen. Ez az első magyar nyelven, magyar nyomdában megjelent orvosi füvész- könyv, ami 629 gyógynövény leírását, előfordulási helyét írja le, valamint azt, hogy a növény mely része milyen anyagot tartalmaz, azt hogyan kell kinyerni, és milyen betegségre miként alkalmazni. A gyógynövények latin, majd német neve után 5-15 magyar nevét is felsorolja egy-egy növénynek. További munkái a 19—20. században láttak napvilágot, de jó néhány munkája maradt kéziratban, legnagyobb részük el is veszett.1'* Számos hitvallási és hitvitázó irat mellett megalkotta, megjelentette az 1567. évi alkotmányozó debreceni zsinaton elfogadott református törvénykönyvét, írt imakönyvet, énekeskönyvet, s szinte a teljes Szentírást lefordította. Ahogy haladt a bibliafordítással, úgy adta ki azokat külön-külön kötetekben. Négy kötet bibliafordítást úgy jelentetett meg, hogy az azok alapján tartott prédikációit is közölte bennük. Az Újszövetséget önálló kiadványban nyomatta ki 1567-ben, amiből azonban sajnos eddig egyetlen példány sem került elő. Melius bibliafordításai magyarázatosak, a prédikációt nem tartalmazókat magyarázó széljegyzetekkel látta el. Melius néhány könyve a 19-21. században új kiadásban, némelyek facsimile kiadásban jelentek meg.'s Rövid élete során Melius Debrecenben családot alapított és tisztes vagyonra tett szert. Feltehetően 1561-ben vette felségül Kis Erzsébetet, Bocskai György kismarjai gazdatisztjének, Kis Jakabnak a lányát. Debrecenben Melius két házat és egy szőlőt birtokolt. Egyik háza a Hatvan utca és a Múzeum utca sarkán állt a mostani ún. püspöki palota helyén, ablakának rácsára nőtt a máig meglévő, fává alakult és ezzel botanikai ritkaságnak számító lícium (locium halamisolium) bokor.16 A másik háza a Péterfia utcán volt. Szőlője a (Szent) Miklós utca végén lévő szőlőskertben feküdt. Volt még nagyobb földbirtoka Szatmár vármegyében Gebe, Nyírmeggyes és Mátészalka határában, ezeket eladta Báthory Miklósnak. Feleségének két szőlője volt a Bihar vármegyei Csatáron. 1566-ban a gyulafehérvári hitvita után kapott János Zsig*4 Nagy Barna: Méliusz Péter művei. In: A Második Helvét Hitvallás Magyarországon és Méliusz életműve. Szerk.: Bartha Tibor. Bp., 1967. (Studia et Acta Ecclesiastica, 2.) 193-301. p. Nagy Barna a Herbáriummal együtt 44 megjelent munkát sorol fel, Makkai László 48 nyomtatásban megjelent művéről ír és egy tucatnyi kéziratban maradottról. Makrai, 1972. ‘5 Facsimile kiadásban jelent meg: A SZENT IOB könyvének a sido nielvből, es a bölcz magyarázok fordításából, igazán való fordítása Magiar nielure. Várad, 1565. Hasonmás formában megjelentette: Ötvös László. Debrecen, 2008.; Az KÉT SAMVEL könyueinek, es a két Kirali könyveknek az sido nielvnek igassagabol, es az igaz es bölcz magiarazók fordításából, igazan való fordítása Magyar nielure. Debrecen, 1565. Hasonmás formában megjelentette: Ötvös László. Debrecen, 2010.; ZovÁNYl, 1977. 399-401. p.; Új Magyar Életrajzi Lexikon. IV. köt. Szerk.: Markó László. Bp., 2002. 646-647. p.; BÉnyei József: Debreceni Irodalmi Lexikon. Debrecen, é.n. [2008] 249— 251. p.; Murányi JÁNOS: Debreceni Lexikon. Debrecen, é.n. [2006] (továbbiakban: MURÁNYI, 2006.) 183. p. >6 Murányi, 2006.171. p.
