Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Melius Juhász Péter. A Debreceni Kollégium 475 éves jubileumára
Melius Juhász Péter. A Debreceni Kollégium 475 éves jubileumára 103 „községre” is átruházta arra az esetre, ha az ország főméltóságai és nemesei nem gyakorolnák azt a zsarnok, az ország, Isten és a természet törvényeivel ellenkező uralmával szemben. Bocskai Istvántól Bethlen Gáboron, a Rákócziakon át ezzel az Aranybulla alkotmányjogi fundamentuma mellé teológiai alapot szolgáltatott, hogy szembe lehessen szállni az uralkodói önkénnyel. Melius teológiai és jogi felfogása hangsúlyosan a mezővárosi polgárok, más néven cívisek, a szabad királyi városok polgárainak, de a jobbágyok érdekvédelmére volt szabva. Isten törvénye szerinti elbánást követelt a jobbágyok számára is, szemben a Werbőczy törvényének jobbágyokra hátrányos rendelkezéseivel.8 9 Egy olyan korban, amelyben a kereskedést alantas, az emberek becsapására épülő, tehát bűnös tevékenységnek ítélték, Melius egyik könyvét a kereskedőknek ajánlotta.® Támogatta a tisztességes kamatszedést is, noha nem csupán a katolikus egyház, hanem még Luther is elítélte és uzsorának nevezte azt. E téren Kálvin felfogását vallotta Melius: „Ha valaki pénzét másnak adja, kinek nincsen pénze, hogy kereskedjék vele, köz legyen a nyereség s veszteség; nem uzsora, mert a pénz munkálkodó s gyümölcsöző pénz.” Kátéja érvelésében sajátosan magyar és mezőgazdaságból vett bizonyító példát használt. Arról írt, hogy ha valakinek van saját ekéje, de mástól azért kér ekét kölcsön, hogy azzal nagyobb darab földet művelhessen meg, akkor annak a hasznából adnia kell annak, akitől az ekét kérte, mert másként meglopja a kölcsönzőt.10 „Hosszan lehetne még sorolni Méliusz gondolkodásának polgári vonásait. Éppen csak említjük, hogy ő volt hazánkban az első, aki javasolta a polgári házasságkötés bevezetését, aki tiltakozott a csillagjóslás ellen, hitvallási iratba foglalta a matematika hasznát a természet magyarázatában, s babonának minősítette azt is, hogy különböző betegségeket igézésnek, lidércnyomásnak, ördög vagy boszorkány művének tartanak. Ez utóbbiak ellen ördögűzés helyett orvosságokat ajánl, s maga is szerkesztett orvosi füvészkönyvet, amelyben többnyire ma is használatos gyógyfüveket ismertet.”11 Teológiai nézetei egyéb vonatkozásait tekintve eklektikusnak tekinthető, mint a legtöbb magyar reformátor. Nem követte szolgailag egyik reformátor nézeteit sem. Válogatott és a magyar viszonyoknak, 8 Nagy Kálozi BALÁZS: Méliusz glosszáiból. In: Tanulmányok és szövegek a Magyarországi Református Egyház XVI. századi történetéből. Szerk.: Bartha Tibor. Bp., 1973. 377-404. p. (Studia et Acta Ecclesiastica, 3.) A társadalmi igazságtalanságok számonkérése: Uo. küln. 386-401. p. 9 A Krisztus közbenjárásáról való prédikációk [...] Debrecen, 1561. Huszár Gál nyomtatványa. RMK I. 46. Újra kiadta Incze Gábor 1948-ban. Október 1-jén kelt ajánlását Melius „a magyarországi kereskedő és áros népekhez” intézte, mint akik „széllyel való járásban” a leghamarabb hallották és tovább terjesztették „az Istennek kegyelméről való tudományt”. KATHONA, 1967. 203. p. 10 Melius társadalmi tanait, az antitrinitáriusok törökösséggel vádolását markánsan kifejti: Markai, 1972. 11 Markai, 1972.
