Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Benkéné Jenőffy Zsuzsanna: A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 1918-1922 között

78

Egyháztörténeti Szemle XIV/4 (2013)

napján a szentbeszédje abból állott, hogy a fiatalságot szidta, elnevezvén azt ökörnek, bivalynak, és mondván többek közt ilyeneket, hogy lássátok be, mi németek vagyunk, ahhoz a néphez tartozunk, akiknek a kultúrát és a civilizációt köszönheti a világ.” Sopronkeresztúr elöljárósága és az egyháztanács felháborodott a káplán magatartásán, Stehlik ezért vesztét érezvén aláírásokat gyűjtött maga mellett, de Kaufmann úgy vélte, „törött tojást száz kovács sem forraszt össze.”?1 E levél figyelmeztetése azonban eredménytelen maradt. 1921. szeptember t-jén az derült ki, hogy Stehlik tovább folytatta áldatlan tevékenységét. Bécs- ben tanuló öccse révén állandó összeköttetést biztosított az ottani agitátorokkal. „Minél közelebb jött az átkapcsolás időpontja - írta Kaufmann plébános -, kebelbarátjával, a gyógyszerésszel, és annak hisztérika feleségével annál láthatóbb tevékenységet fejtettek ki éjjelnappal. Vasárnap, vasárnapról hétfőre, és hétfőn szinte delíriumos módon dolgoztak az osztrák fogadás tervein. Nem rajtuk múlott, hogy a nemzetiségi érzelmeiben felizgatott szemét-nép nem támadta meg - mint ahogy a gyógyszerész utóbb bevallotta - a csendőrséget.” A csendőrség emiatt tervbe vette Stehlik figyelmeztetését, de a káplán elmenekült a plébániáról.?2 Míg Stehlik távol volt, a püspök új káplánt nevezett ki Sopronkeresztúrra Bertha Rudolf személyében. A szökött káplán azonban decemberben visszatért - erről 1921. december 8-án Koch Róbert lakompaki adminisztrátor tett jelentést - immáron a Wolkswehr csapatával, és különféle kívánságokkal állt elő. Több helyi elmondása szerint azt hangoztatta, hogy most ő a plébános, övé az intézkedési jog, Kaufmann plébánost pedig le akarta tartóztattatni, más verzió szerint kivégeztetni.'« Kaufmann plébános azonban úgy íija, Stehlik kommunista érzelmű munkások társaságában tért vissza Sopronkeresztúrra. A községházán ekkor egy kommunista agitátor dicsőítette Ausztriát, lázított az elnyomó magyarok, köztük a plébános ellen, ezen felbuzdulva egy kis csoport a plébániára indult bántalmazni Kaufmannt, de az osztrák csendőrök szétoszlatták őket.?“» A káplán különféle megalapozatlan vádakat hozott fel a plébános ellen, ítélőbírónak a Wolkswehr parancsnokát kérte fel, de a katonatiszt azzal utasította el, hogy ez a püspök dolga.?s Stehlik ezek után tovább folytatta nyugalmat megzavaró tevékenységét, de ekkor már a püspökségen sem voltak elnézőek tetteivel.?6 Pár nappal később Fetser püspök Nezsiderbe helyezte káplánnak, ám Stehlik ott sem tartotta magát távol attól, hogy újabb zavart keltsen. Békeffy István - immár gálosi plébános - 1922. április 20-án arról számolt be, hogy Stehlik egy nagynémet lapban?? megjelentetett cikkében „négy politikai mártír” kivételével * 95 * 97

GYEL, 1921. február 10.; 1153/1921. sz.

92 GYEL, 3420/1921. sz.

«3 GYEL, 4449/1921. sz.

9-t GYEL, 4496/1921. sz.

95 GYEL, 4449/1921. sz.

96 GYEL, 4496/1921. sz.

97 Stehlik László: Csak magyarul beszélek. In: Der Freie Burgenlander, 1922. április 16.