Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Benkéné Jenőffy Zsuzsanna: A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 1918-1922 között
76 Egyháztörténeti Szemle X1V/4 (2013) Bauer plébánosra az első panasz 1920. március 27-én érkezett a Területvédő Ligától. Lóczy Lajos, a szervezet elnöke arra kérte a püspököt, kinek „hazafiassága fáklyaként világít nemzeti életünk e nehéz korszakában,” hogy helyeztesse el Bauert Haracsonyból, vagy olyan helyen alkalmazza, ahol „Méltóságod töretlen hazafias gondolkodásának közvetlen és állandó befolyása alatt áll.” A Területvédő Liga továbbá felajánlotta Fetsernek, hogy tehetne apostoli körutat a kérdéses helyeken, ahol megerősítheti az itteni klérust és a népet hazafiasságban, „úgy ezáltal Méltóságod Nyugatmagyarország sorsára az adott körülmények folytán valósággal döntő befolyást fog gyakorolhatni.” Lóczy ígérte, hogy amennyiben Fetser Antal ilyen útra vállalkozna, a Liga mindent el fog követni, hogy a püspök esetleges útja a mai viszonyok között a lehető legkényelmesebb lehessen.80 A Magyar Országos Véderő Egylet 1920. április 9-i leveléből már az derül ki, hogy a többszörös értesítésnek köszönhetően Fetser Antal tudomásul vette az agi- tációt, és beidézte Bauert. Kihallgatása során a plébános azt bizonygatta, hogy csak privát beszélgetésekben tárgyalt Nyugat-Magyarország elszakadásáról. „A püspök úr ezen szempontból kiindulva - írja a levél -, hogy az egyházférfiak privát jellegű kijelentéseinek súlya a papi minőségben és tekintetben gyökerezik, tehát a hivatalos bélyeget viselik magukon - Bauer József plébánosnak az elszakadás melletti agitációját betiltotta.” A MOVE remélte, hogy főpásztora figyelmeztetésére Bauer felhagyott az agitációval, mert ha nem, a püspökség a legszigorúbb megtorlást helyezte kilátásba.81 E fenyegetés úgy látszik, hatásos volt, mert 1921 decemberében - a népszavazás idején - Koch Róbert lakompaki adminisztrátor már azt írta a püspökségnek, hogy Bauer „igen csendes lett, politikáról állítólag egyáltalán nem nyilatkozik.”82 * * Az osztrákpárti plébános mérsékléséért, valamint az egyházmegye területi épségéért tett lépéseiért személyesen Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök is kifejezte köszönetét Fetser Antalnak. A kormányfő elismerte a püspök azon nézetét, hogy ilyen kérdéseket a legnagyobb körültekintéssel kell kezelni, és örömmel vette tudomásul, hogy az osztrák aspirációkkal szemben Fetser Antal és a székeskáptalan lépéseket tett a Szentszéknél, s hogy az egyházmegye világi és szerzetespapsága felirattal fordult a Szentszékhez az egyházmegye területi épségének védelméért. 83 A szombathelyi katonai körletparancsnokság 1920. június 12-én két pap ügyében tett panaszt a püspökségen. A vádak szerint Karner Károly kishőflányi és Sieber Ernő lajtaszentgyörgyi plébános nem támogatta az elcsatolandó országrészekről menekülteket, s e tettekben a tanítóság a papságot követte. „Nem csoda tehát, hogy ilyen körülmények között a lakosság zöme Ausztria felé húz.”8^ A szombathelyi kato80 GYEL, 1505/1920. sz. 81 GYEL, 1697/1920. sz. 82 GYEL, 4449/1921. sz. 83 GYEL, 1524/1920. sz. 84 GYEL, 2358/1920. sz.
