Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Benkéné Jenőffy Zsuzsanna: A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 1918-1922 között
72 Egyháztörténeti Szemle X1V/4 (2013) Jehlicska és Kmoskó 1920. február 22-én kezdte meg politikai missziós útját Bécsben. Elsőként a nunciatúrán Onno ügyvezető prelá- tussal tárgyaltak, de Onno előtt nem a nyugat-magyarországi kérdés került elő, hanem a felvidéki helyzet. A következő napon Rosenberg németországi nagykövettel beszéltek a nyugat-magyarországi kérdésről, mit szavaik szerint a „csehek Eris almájaként dobták az osztrákok és a magyarok közé.” Jehlicska és Kmoskó arra kérte Rosenberget, hogy a nagynémetség nevében hasson az osztrák pártokra, hogy ne óhajtsák Nyugat-Magyarország elszakítását, mert a magyar politikusok belátták hibáikat, és nem fogják az ott lakó németséget elmagyarosítani. Ugyanezen a napon tettek látogatást Piffl bíborosnál. Piffl arra az álláspontra helyezkedett, hogy a békeszerződésben Ausztriának ítélték Nyugat-Magyarországot, tehát nem mondhat le róla Ausztria, de azt remélte, hogy a békefeltételeket módosítani fogják, ezért az átvételre már nem kerül sor. Piffl megerősítette az osztrák keresztényszocialista párt álláspontját, mely nem erőltette Nyugat-Magyarország elfoglalását. A trianoni békeszerződés megkötése után már maga az osztrák kormány Ludvig von Pastor szentszéki követ segítségével tett lépéseket Nyugat-Magyarország egyházkormányzati átrendezésének érdekében.63 Wilhelm Miklas osztrák vallásügyi államtitkár Pastor útján a Szentszékhez jegyzéket nyújtott be, melyben a Nyugat- Magyarországon felállítandó vikariátus ügyét sürgette. Előszavában kiemelte az iskolák ügyét, melyet a magyar püspökök befolyása alól akart kimenteni. „Éppen ez az argumentum hat a Szentszéknél a mi javunkra - írta Teleki Pál külügyminiszternek Boroviczényi Aladár, a szentszéki követség titkára -, hol különösen Mikes püspök befolyását a nyugatmagyarországi iskolákra jónak tartják, és féltik a katolikus iskoláink sorsát az osztrák közigazgatástól.”64 Mivel XV. Benedek pápa ígéretet tett arra, hogy addig, míg a határkiigazító bizottság munkálatait be nem fejezi, s az ország határai véglegesen megállapítva nincsenek, a Szentszék nem rendelkezik új területi beosztásról,6® emiatt elutasítóan döntött a Pastor-féle osztrák jegyzék ügyében. A Szentszék válasza megerősítette, hogy semminemű újrarendezésbe a politikai határok véglegesítéséig nem megy bele, ám e szempont a béke ratifikációjának legtávolabbi kitolását tette kívánatossá.* 66 Mielőtt azonban elérkezett Nyugat- Magyarország átadásának időpontja, a magyar kormány megbízható forrásokból arról értesült, hogy a Szentszék az osztrák kormány kérésére Piffl bécsi bíboros-érseket kívánja e terület apostoli kormányzójának kinevezni. Bánffy Miklós külügyminiszter e szándék63 Salacz Gábor: A magyar katolikus egyház a szomszédos államok uralma alatt. München, 1975. (továbbiakban: SALACZ, 1975.) 131. p. 64 Magyar Nemzeti Levéltár, Országos Levéltár (továbbiakban: MNL OL) K-105. (= Külügyminisztériumi levéltár. Vatikáni követség.) E-l-b. 1920/135. pol. 6s MNL, OL K-105. E-i-a. 1920/113. pol. 66 MNL, OL K-105. E-i-b. 1920/130. pol.
