Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Benkéné Jenőffy Zsuzsanna: A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 1918-1922 között
68 Egyháztörténeti Szemle XIV/4 (2013) és zászlója, mely a piros és arany színt, illetve a fekete sast tette meg az új tartomány jelképének. A zászló és a címer motívumaihoz és színeihez hasonlóan a tartományi ünnepnap kiválasztása - Szent Márton napja - is az össznémet azonosságtudat erősödését táplálta. Szent Márton - aki egyben a mai kismartoni püspökség védőszentje is - kultusza azért emelkedett ki, mert a hagyomány szerint ő volt azoknak a frank seregeknek a patrónusa, akik a 8. században birtokba vették a későbbi Burgenland földjét.43 A tartomány neve azonban meglehetősen erőltetett, hiszen a határok megvonásakor a Burgenlandnak elnevezett földsáv elvesztette éppen azokat a helységeket, Pozsonyt (Pressburg, Csehszlovákiához került), Mosont (Wieselburg), Sopront (Ödenburg) és Vasvárt (Eisenburg), amelyekről e területnek a Burgenland nevet kívánták adni.44 2.3. A győri püspökség helyzete A 99 plébánia elcsatolása nem érte meglepetésként a győri püspökséget: már a békeszerződéseket megelőzően folytak tárgyalások a nyugatmagyarországi németek számára felállítandó önálló egyházkormányzati egység, a soproni német vikariátus ügyében. A német nemzetiségű katolikus papság általában a Bleyer-féle, csak nyelvi és kulturális jogokat követelő irányzattal rokonszenvezett, annak programját tette magáévá, ám a Brandsch-féle Magyarországi Német Néptanács egyházi autonómiát követelt a németek számára.45 Valószínű, hogy Brandsch hatására nyújtott be Persián Ádám, a katolikus ügyek kormánybiztosa január 11- én egy előterjesztést a minisztertanácsnak a győri egyházmegyében létesítendő német vikáriusságról.46 Mivel az 1919. január 18-i püspökkari értekezlet is ajánlotta Fetser Antal püspöknek, hogy a VI. néptörvény értelmében Sopronban német nyelvű vikariátust állítson fel,47 Persián meg is kezdte az ezirányú tárgyalásokat a győri püspökkel, és az Alkotmány tudósítása szerint január végén egy hozzávetőlegesen 90 plébániát magában foglaló vikariátus felállításáról született megegyezés közöttük48 - szemben Persián emlékiratával, amelyben azt állítja, hogy Fetser makacs ellenállása miatt nem sikerült ezt felállítani. Természetesen annyiban valóban igaza lehet Persiánnak, hogy csak a helynökség felállításáról sikerült megállapodnia a püspökkel, a vikárius személyét illetően nem. Nem sokkal Fetser és Persián részleges megegyezése után, 1919. január 29-én lépett életbe a VI. néptörvény, mely a német nép önren43 Rittsteuer, 1968. 348. p.; TÓTH Imre: Nyugat-Magyarország és Burgenland a német külpolitikában. In: Századok, 2004. 6. sz. 1327-1328. p. 44 NAGY Iván: Nyugatmagyarország Ausztriában. Bp., 1937.11. p. 45 Tengely, 2007. 46 Tengely, 2007. 47 A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919-1944 között. Szerk.: Beke Margit. München-Budapest, 1992. (továbbiakban: Püspökkari tanácskozások.) 38. p. 48 Tengely, 2007.
