Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Benkéné Jenőffy Zsuzsanna: A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 1918-1922 között
66 Egyháztörténeti Szemle X1Y/4 (2013) rőlevél, melyben a békekonferencia elnöke, Alexandre Millerand tett ígéretet arra, hogy ha a megállapított határ esetleg nem felel meg mindenütt teljesen a néprajzi vagy gazdasági kívánalmaknak, a sérelmet határmegállapító bizottságok orvosolni fogják. A szövegből azonban egyértelműen kiderült, hogy e bizottságok munkája csak kisebb határkiigazításokra vonatkozik. A bécsi kormányzat megfelelő katonai erő híján Nyugat- Magyarországot nem tudta birtokba venni, ezért ez a terület a következő esztendő nagy részében továbbra is magyar fennhatóság alatt maradt.» Közben Nyugat-Magyarországon mind erőteljesebbé vált az osztrák propaganda-háború, a politikai csatározások addig fajultak, míg 1921 augusztusában Prónay Pál közreműködésével felkelés robbant ki. A nyugat-magyarországi felkelés során irreguláris magyar alakulatok megakadályozták az osztrák hatóságok bevonulását az elcsatolásra ítélt területre, s 1921. október 4-én nemzetgyűlést tartottak Felsőőrön, ahol kikiáltották a független Lajtabánságot, vezetővé Prónayt választották. Nyugat-Magyarország eredetileg 1921. augusztus 21-re tervezett átadása a harcok következtében 1922. január i-jére tolódott, a határvonal végleges megállapítása pedig csak 1921. december 19-én fejeződött be. Nyugat-Magyarország Ausztriához való csatolását a velencei egyezménnyel ismerte el a magyar kormány, ám ez az egyezmény volt az, mely biztosította Sopron városát és környékét, hogy népszavazáson dönthet hovatartozásáról. A velencei konferencia Paolo Torretta olasz külügyminiszter, Johannes Schober osztrák kancellár, Bethlen István magyar miniszterelnök és Bánffy Miklós külügyminiszter jelenlétében 1921. október 11-én vette kezdetét. Az értekezlet célja az volt, hogy szabályozza az Ausztriának ítélt területek miatt kirobbant osztrák-magyar vitát,36 melynek sajnálatos következménye lett a felkelés is. Károly király októberi visszatérési kísérletének meghiúsítása és a felkelő csoportok leszerelése után kezdetét vette Nyugat-Magyarország kiürítése, majd kitűzték a soproni népszavazás időpontját is. A népszavazás antant-ellenőrzés mellett Sopron városában december 14-én, a vármegye 80 községében december 16-án zajlott le, és azon a város és a vármegye horvát lakossága is tanúságot tett a Magyarországhoz való ragaszkodá- sáról.37 Hogy Sopronban Magyarország javára dőlt el a szavazás végeredménye, nagy szerep jutott Huber János kanonoknak. A keresztényszocialista Huber jelentős közéleti tevékenységet folytatott: a nezsideri kerület országgyűlési képviselője volt, emellett szerkesztette a Pester Zeitung című lapot is, az elcsatolás idején pedig széleskörű propagandát fejtett ki Nyugat-Magyarország maradása érdekében.38 A herceg35 Botlik, 2008.122. p. 36 Soös, 1971.161. p. 37 HŐGYÉSZY PÁL: Sopronvármegye húsz esztendeje. In: Sopron és Sopronvármegye ismertetője. Sopron, 1934. 27. p. 38 SCHMIDT Péter: A Burgenlandi Apostoli Adminisztráció keletkezése (1918-1922) - a Győri Egyházmegyei Levéltár forrásai. In: Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára. Bp., 2009. (továbbiakban: SCHMIDT, 2009.) 407. p.
