Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Misák Marianna: Zsarnay Lajos rövid életrajza

Zsarnay Lajos rövid életrajza

49

folyó lázas munkát takarta/’ss Az 1859. szeptember t-jén megjelenő császári nyílt parancs, a pátens, és az azt követő (szeptember 2-i) miniszteri rendelet, vagyis végrehajtási utasítás végleg rendezni kívánta a protestáns egyházak birodalmon belüli helyzetét, mégpedig hatalmi szóval.

A pátens nem csupán Magyarországot érintette, hanem kiterjedt a Vajdaságra, a Temesi bánságra, Horvátországra, Szlavóniára és a katonai határőrvidékekre egyaránt. 58 paragrafusban rendelkezett az egyházi képviseletről, kormányzatról, iskolákról, tisztviselők választásáról, uralkodói felügyeleti jogokról stb.s6 Nagyjából a régi, egyszer már visz- szautasított alkotmánytervezetet parancsolta rá a magyar protestáns egyházakra. A református egyház régi fejlődésével mit sem törődve változtatta meg külső hatalmi szóval az egyház belső szerkezetét, iskola- és oktatásügyét, valamint az államhoz való viszonyát. Megjelenésével eltörölte az egyház régi, több mint 300 éves jogait. „A pátens kiadása nem egyéb, mint egy tollvonással való eltörlése annak a háromszázados múltnak, melyet annyi vér és könny szentelt meg, - a legnagyobb igazságtalanság, mely a magyarországi protestantizmust 300 év alatt érte.”57 Zsarnay Lajos, ekkor már mint egyházkerületi főjegyző Apostol Pál szuperintendens mellett, a Tiszáninneni Egyházkerület részéről nyíltan szállt szembe a királyi paranccsal. Tevékenységének ezt a fejezetét következő tanulmányunkban tárgyaljuk.

A Tiszáninneni Egyházkerület életében 1860-ban változást állt be. Apostol Pál püspök elhalálozott. Utóda rendíthetetlen fáradozásaiért, és bátorságáért Zsarnay Lajos lett.68 Május 1-jén iktatták be Miskolcon püspöki hivatalába, ahol a következő szavakat intézte hallgatóságához: „Legyek átokká, ha csak egy hajszálnyit is engedek jogainkból!”59 Ezzel egy időben lelkészi állást kapott Miskolcon.55 * 57 * 59 60 Püspökként is nagyon sokat fáradozott. Azon túl, hogy a kerület képviselete, kormányzása, jogainak védelmezése kötötte le szinte minden idejét, igyekezett a lehető legtöbbet megtenni az egyházkerületében lévő lelkipásztorok és tanítók helyzetének jobbításáért. 1863 szomorú év yolt. Óriási aszály pusztított, és a lelkészek, egyházi hivatalnokok megélhetési gondokkal küzdöttek. A gyülekezeti tagok a saját maguk mindennapi betevőjükről is alig tudtak gondoskodni, így a lelkipásztorok helyzete egyre súlyosbodott. Sokan az éhhaláltól rettegtek. A nyomor enyhítése végett a holland testvérekhez fordult segítségért. A Sárospataki Kollégium Levéltárában nem, de a holland egyházi sajtóban találunk adatot a

55 SZATHMÁRI JUDIT: A református egyház protestáns pátens elleni küzdelme. In: A Protestáns Pátens és kora. Szerk.: Baráth Béla Levente - Fürj Zoltán. Debrecen, 2010. 31. p.

s6 Szathmári, 2010. 32. p.

57 Zsilinszky, 1907.694. p.

s8 Miskolc története, 1848-1918. Főszerk.: Dobrossy István. 4/2. köt. Miskolc, 2003. 823. p.

59 Szívós, 1866. 28. p.

60 ZovÁNYi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp., 1977. 709. p.