Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Misák Marianna: Zsarnay Lajos rövid életrajza

Zsarnay Lajos rövid életrajza

47

sok szűklátókörű magatartását kell látnunk, hanem sokkal inkább autonómiájuk féltését«6 és nemzeti érdekeiket. Bevezetése elleni tiltakozásuk mögött azonban nem csupán ezek, hanem gyakorlati kérdések megvalósíthatatlansága is állt. Az Entwurf a gimnáziumot az 1-4 osztályból álló al- és az 5-8 osztályú főgimnáziumra osztotta. Maximalizálta az osztályok létszámát, melyeknek élére osztályfőnököket rendelt. Bevezette a szakoktatást, kötelezővé tette a tanárképesítés megszerzését. Minden gimnáziumban az igazgatón kívül 12 tanárból álló tanári kar meglétét, azok fizetését, illetve egységes tanrendszert, kötelező tankönyveket írt elő. Nagy súlyt fektetett a latin, a görög, de különösen a német nyelv tanítására, amit a gimnáziumok minden osztályában tanítani kellett, a jogakadémiákon pedig német nyelvű előadások tartását kívánta meg.47 Más iskolákhoz hasonlóan Patak is joggal sérelmezte ezeket a kötelezően előírt követelményeket, de különösen a tanárok képesítését, az újabbak beállítását, felügyeletük előírt módját és a tankönyv cenzúrát. Tiltakozásuk alapja volt, hogy mindez „a protestáns tanítási szabadsággal homlokegyenest ellenkezik”.«8

Az Entwurf értelmében a Sárospataki Kollégiumnak olyan gazdasági alappal kellett volna rendelkeznie, ami alapján eleget tehetett volna az előírásoknak, különösen is a tanárok fizetését és az iskola felszereltségét illetően. A protestáns gimnáziumok évszázados hagyományokra épülő gyakorlat szerint működtek, amely rendes tanárokra - kikből kevés volt - és a primárius diákok soraiból kikerülő segédtanárokra épült, akik fölött az akadémiai tanárok gyakoroltak felügyeletet. Nyilvánvaló, hogy ez a rendszer és gyakorlat az Entwurf értelmében megengedhetetlen volt. Az iskolának azonban keresnie kellett a lehetőségeket, hogy eleget tegyen a rendelkezésnek, hiszen amennyiben nem tette, elvesztette nyilvánossági jogát. Amellett, hogy megvolt az igyekezet - Barcza József szerint -, a Kollégium megpróbálta kijátszani az Entwurf politikai tendenciáját, mégpedig úgy, hogy formailag és felszínesen tett eleget néhány követelményének.« Igyekezetüket mutatja Zsarnay Lajos 1852. január 4-én kelt levele is, melyben a püspöknek számol be eddig elért eredményeikről. „A S. Pataki Főiskola jelen szervezését mutatja, a mint azt a Septemberben tartott egyházkerületi tanácskozmány a miniszteri rendeletek szerint átalakítani rendelé [...] Az iskola szervezése [...] valósággal életbe lépett, azon különbséggel, hogy némely tantárgyakban, minő a görög nyelv [...] azon osztályok, mellyek azt az előtt nem tanulták, most még csak a nélkülözhetetlen elő ismereteket tanulják. A Jogakadémiában a megnevezett Tanárok egész szorgalommal tanítják a kijelölt s parancsolt tanulmányokat.”80 Majd egy későbbi, szeptember 23-án kelt írásában arról ír, hogy az osztá- 46 47 48 49 *

46 Az eddigi békekötések, illetve az 1791. 26. te. alapján az állami felügyeletet elfogadhatatlannak tartották, az Entwurf kötelező voltát pedig jogellenesnek.

47 barcza, 1981.158-159. p.

48 SRKTGyL, B. LXXII. 33,049.

49 Barcza, 1981.163. p.

5° SRKTGyL, B.LXXIII. 33,375-