Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szuly Rita: A győri Congregatio Agoniae Christi tevékenységének és társadalmi szerepének vizsgálata az 1743 és 1753 közötti időszakban
A győri Congregatio Agoniae Christi tevékenységének és társadalmi szerepének vizsgálati 17 tagozatának számadáskönyvében 1745-ben még kiadási tételként szerepel, hogy „processio Theophorica pro electione”,22 ez a szokás tehát a 18. század közepén még igen nagy valószínűséggel létezett. Bizonyára Győrött is a nagyszombati eljárást követték: bármikor jelentkezhettek a hívek az erre a feladatra kijelölt jezsuita rendtagnál, majd az ajánlás elmondása után az új tag nevét beírták a társulat albumába, s vagy még akkor, vagy nem sokkal később gyónás és szentáldozás után lettek teljes jogú taggá.* 23 Karitatív, kultúrapártolói tevékenység és annak anyagi háttere Azokban az évtizedekben, amikor Franciaországban és a Német-római Birodalom területén már elkezdődött a jezsuita rend háttérbe szorítása, Magyarországon a rend ekkor a legerősebb, ekkor bír a legnagyobb befolyással. Társadalmi és anyagi támogatottsága is megvan ahhoz, hogy feladatát a 18. század közepén zavartalanul végezze. Általában a társulatok, s így a Congregatio Agoniae Christi esetében is bizonyos mértékű vagyon mindenképpen felhalmozódott, elsősorban alapítványok, végrendeleti kegyes hagyományok (pium legatum), adományok, tagdíjak és egyéb források révén, s hogy ezt az összeget mire fordították, az csak az egyes társulatokon múlott. Az 1743 és 1753 közötti időszakban viszonylag magas éves bevétellel rendelkezett a győri Agonia társulat mindkét tagozata.2+ Ha ezek gazdasági szempontú elkülönülését vizsgáljuk, meg kell említenünk, hogy a két (három) egység ugyan saját számadáskönyvet vezetett, az azokban szereplő év végi elszámolásokat hitelesítő aláírás megegyezik mindkét kötetben.2® Hozzá kell tennünk, hogy a magyar tagozat és a Congregatio Beatae Mariae Virginis elszámolásai sem kötet, sem tételek szempontjából nem különülnek el, s így az aláíró személy nem kettő, hanem három kongregáció éves költségvetését ellenőrizte és láttamozta, jogosnak tűnik a feltételezés, hogy a győri rendház egy tagja lehetett megbízva a jezsuita kongregációk pénzügyeinek felügyeletével. A szociális, karitatív jellegű tevékenységek ellátása, a szegények, elesettek megsegítése a társulati élet, a társulathoz tartozás egyik alapvetése volt. Ez részben a szervezetek saját 22 Rationes Congregationum... 1720-1773.1745. 23 „Ez Congregatio könyvébe való béírásnak ideje van mindenkor, valamikor innepe vagy gyülekezete vagyon a Congregatiónak, és azon kívül mindenkor, valamikor valaki bé akar magát íratni, csak adja nevét az elöljáróktól rendeltetett Congregatióbéli lelki Atyának, kinek tiszti az, hogy a Társaságba bévegye azokat, akik bé akarnak álla- ni. Kik mihent a könyvben béírattatnak, és mindjárt akkor, vagy nékik alkalmatosb legközelebb] való napon töredelmes szív[v]el meggyónnak és megáldoznak, a Congregati-ónak tagjaivá lésznek.” A Krisztus Halála Congregatiójának, Melly Nagy Szombatban A' Jesus Tarsasagnak Templomában MDCLX-dik esztendőtől fogvást gyakoroltatik, Regulái, Búcsúi, és némely bizonyok áhítatosságai. Nagyszombat, 1686. 6. p. (RMK. 1.1355.) *4 Részletesebben ld. 1. táblázat. 2s Az aláírók névsora: Mathias Pock (1743-1746), Augustinus Hingerle (1747-1748), Theophilus Thonhauser (1749-1750), Paulus Zetlacher (1751-1753). Mindannyian jezsuita szerzetesek, Pock, Hingerle és Thonhauser pedig több latin nyelvű teológiai témájú munka szerzője. Scriptores provincae Austrae Societatis Jesu. Collectionis scriptorum ejusdem societatis Universae. Viennae, 1855.143., 272., 364. p.
