Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szuly Rita: A győri Congregatio Agoniae Christi tevékenységének és társadalmi szerepének vizsgálata az 1743 és 1753 közötti időszakban

14

Egyháztörténeti Szemle XIV/4 (2013)

kongregáció már a 17. század közepétől, többek között Győrött, Kőszegen,3 Kassán és Sárospatakon.4

Győr városának még a 18. századra is jellemző többnyelvűsége érhető tetten abban a jelenségben, hogy az Agonia társulat magyar és német ajkú tagsága külön tagozatba tömörült. Egyik tagozat alapítási évét sem ismerjük, de Horváth József a 17. századi győri végrendeleteket kutatva 1656-ból találta a magyar tagozat legkorábbi említését.3 4 5 A társulat német tagozatának alapítása sem lehet sokkal későbbi, hiszen a VII. Sándor pápa által kiadott 1661. február 12-i keltezésű Copia bulla Congregationis Agoniae Germanicae Nationis e tagozatnak adja tudtul a teljes, illetve részleges búcsú elnyerésének módjait.6

Mindkét tagozatnak megvolt a maga külön prefektusa, aki a társulat ájtatossági gyakorlatait irányította.7 A társulat tagozatainak összejövetelein elhangzó imáknak, ájtatosságoknak fő témája általában Jézus és Mária szenvedése, Krisztus haláltusája, a tagság számára igen nagy jelentőséggel bírt a saját jó halálukért és az elhunyt tagok lelkiüdvéért való imádság.8 Abban a korban, ahol oly elevenen élt az emberi lélekben az örökkévalóság tudata, a földi lét illékonysága, nem életellenes vagy életidegen ezeknek a kérdéseknek a központba állítása. Épp ellenkezőleg: magát az életet jelentette. Az üdvösség elnyeréséhez, az örök élethez vezető út kulcsfontosságú eseménye a „jó halál,” s ez a felelősségtudat volt az, ami hívők százait vonzotta e társulathoz.

A Congregatio Agoniae Christi-re vonatkozó források

Általában a társulatokra vonatkozó források azok alapítására, életére, mindennapjaira, illetve felszámolására vonatkozó iratok lehetnek. így a társulat működési engedélye, társulati albuma, naplója, levelezése, számadáskönyve, valamint a felszámolással kapcsolatos királyi és helytartótanácsi rendelet, felszámolást előkészítő jelentés, leltár, számadás. További forrásként szolgálhatnak olyan egyházmegyei iratok, amilyen például az egyházlátogatási jegyzőkönyv, az egyházmegyei protokollum vagy a püspöki körlevél. A társulatot fenntartó rend iratanyagából például a házkrónika vagy a tartományi évkönyv rejthet a társulatokra vonatkozó adatokat. Megemlítendő továbbá, hogy a korszakban már nyomtatott források is keletkeztek: a helyi társulatok nyomtatványai, felvételi lapjai,

3 1698-ban alapítva. Uo. 27. p.

4 Gyulai Éva: A jezsuiták sárospataki Agonia-kongregációja a 17. században. I—II. In: Egyháztörténeti Szemle, 2009.1. sz. 3-31. p., 3. p.

5 Hegedős Mészáros János özvegye hagy „a Halaira vált Christus Urunknak Győri Pater Jesuitaknal levő Congregatiora” egy tallért. Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból, 1655-1699. Győr, 1997. (továbbiakban: HORVÁTH, 1997.) 39. p.

6 Accepimus in Ecclesia Clericorum Societatis Jesu Civitatis Jaurinensis [...] Congregatio nuncupata nationis Germanicae sub denominatione Agoniae Christi.” Copia bulla Congregationis Agoniae Germanicae Nationis. 1661. február 12. (továbbiakban: Copia bulla... 1661.) - Győri Egyházmegyei Levéltár (továbbiakban: GYEL) Jelzet nélkül.

7 BEDY VINCE: Győr katolikus vallásos életének múltja. Győr, 1939. 57-58. p.

8 JÁNOSI GYULA OSB: Barokk hitélet Magyarországon a XVIII. század közepén a jezsuiták működése nyomán. Pannonhalma, 1935. 58. p.