Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Klestenitz Tibor: Gerely József karrierje - falak és választóvonalak a katolikus nagygyűlések "szürke eminenciásának" életében
Gerely József karrierje - falak és választóvonalak a katolikus nagygyűlések „szürke eminenciásának” életében 77 ét,54 amikor a pécsi nagygyűlés határozatának értelmében megalakult a Katolikus Sajtóegyesület. Az új szervezet főtitkára Gerely József lett. Az egyesület hivatása a katolikus sajtó versenyképességének javítása volt, a cél érdekében gyűlések tartását, a „jó irányú” lapok támogatását, olvasókörök, népkönyvtárak alapítását tervezték.55 A Katolikus Sajtóegyesület a következő években rendszeresen megszervezte a templomi gyűjtéseket, és adományaival lehetővé tette, hogy számos katolikus lap, elsősorban a Gerely által szerkesztett Új Lap, jelentősen növelhesse példányszámát.56 A debattőr Gerely szereplése, újszerű módszerei, szókimondó beszédei - és sikerei számos ellentétet gerjesztettek a klérus és a katolikus zsurnaliszták körében. Jól mutatja ezt a Czikay Lajos újságíró57 és Gerely között kirobbant polémia. Cziklay 1908-ban adta ki A maffia című röpiratát, amelyet az ország valamennyi plébániájára eljuttatott.58 A pamfletben a szerző közéleti kudarcaiért papok és újságírók egy csoportját, a „maffiát” tette felelőssé, Gerelyt pedig „papi ruhába bújtatott börziáner”-ként jellemezte, aki mindenben csak saját anyagi érdekeit keresi, ezért még attól sem riad vissza, hogy pap létére perzsaszőnyegekkel kereskedjen.59 Gerely a támadásra hasonlóan vehemens hangvételű cikkben válaszolt, amelyben számos bizalmas információt osztott meg az ehhez egyáltalán nem szokott katolikus olvasóközönséggel. Áldozatként állította be önmagát: aki a közügyekért mer dolgozni, az állandó gyanúsításoknak teszi ki magát - írta. Cziklayt azzal vádolta meg, hogy a Budapesti Újságíró Egyesület alelnökeként nem tudott elszámolni a rá bízott pénzekkel, és csak az mentette meg, hogy végül egy püspök húszezer korona fizetési kötelezettséget vállalt magára. Azt is leírta, hogy 1907-ben Cziklay megirigyelte tőle a pécsi nagygyűlési beszédével aratott sikert, ezért lobbizásba kezdett, hogy a Katolikus Sajtóegyesület a Pázmány Egyesület védőszárnyai alatt jöjjön létre, mert arra számított, hogy így ő lehet az új szervezet tényleges vezetője. Cziklay szerinte Prohászka Ottokárnál is igyekezett őt lejáratni, és azt híresztelte, hogy a püspökök nem látnák őt szívesen a Sajtóegyesület élén. 54 Heverdle László: A Martinovics-páholy antiklerikális sajtópolitikája. In: Magyar Könyvszemle, 1983. 2. sz. 140-141. p. 55 Gerely József: Akatholikus sajtó-pártolás országos szervezése. Bp., 1907. 33. p. A szervezetről részletesen: Klestenitz Tibor: A „sajtóapostolok.” A Katolikus Sajtóegyesület és a katolikus egyházi elit oszloposodási törekvései a századfordulón. In: Századvég, 2005. 2. sz. 129-160. p. 57 Cziklay Lajos (1852-1927): jogász, író, újságíró, a Magyar Állam című katolikus napilap munkatársa. 58 Cziklay Lajos: Nyilatkozat. In: Egyházi Közlöny, 1913. január 31. 5. p. (továbbiakban: Cziklay, 1913.) 5« Gerely JÓZSEF: A nagy Galeotto. In: Egyházi Közlöny, 1909. január 15. 28-29. P- (továbbiakban: Gerely, 1909.)
