Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Kata Zsófia: Az egyházi özvegy-árva tár megalapítása a Tiszáninneni Református Egyházkerületben. Szemere Bertalan intézeti terve 1838-ból

Az egyházi özvegy-árva tár megalapítása a Tiszáninneni Református Egyházkerületben 65

„1838 óta gyakrabban megjelent Szemere egyházi és megyei gyűléseken. Egyházi gyűlésben indítványozta és alapította a papi özvegy és árvatárt. Ez intézet tervét egészen ő készítette, utazása közben, Helvécziában, Alsatiában, Németalföldön s Franczia- és Angol országban gyűjtvén hozzá az adatokat. Még a számvitelt és gyakorlati kezelést is maga dolgozta ki, maga vezérelte. Az intézet most már (1851) 50—60 ezer forinttal rendelkezhetik s évenkint kioszthat 8-10 forint jövedelmet. Ennek nyomán hasonló intézeteket állított a többi reformált egyházkerület is. Mi által Szemere a protestáns papság kedvencze lett, s emlék-bibliával ajándékozák meg.”82 *

Szemere másik kortársa, az evangélikus Pulszky Ferenc (1814-1897) szintén több nyugat-európai utazást tett az 1830-as években. Gyakran kritikus hangvétellel fogalmazott saját kortársairól, ám Szemerével kapcsolatban rendkívül lényeglátó megfigyelést tett. Visszaemlékezésében Eötvös József A karthausi című regényének és Szemere Bertalan útleírásának fogadtatásáról elmélkedett. Szemere könyvének jóval nagyobb sikere volt Eötvös írásánál, melyet Pulszky azzal magyarázott, hogy Szemere rendkívüli népszerűségének és elfogadottságának hátterében közismerten kálvinista mivolta állt:

„Szemere Bertalan útleírása sokkal nagyobb hatást gyakorolt, az ifjúság gyönyörködött a keresett frázisokban, s minthogy sokat is lehetett könyvéből tanulni, ha nem is újat, mégis hasznost, mert Szemere gyakorlati szemmel utazta be Német-, Francia s Angolországot, s azonkívül kálvinista volt, oly időben, midőn hitsorsosai híjában voltak a nagy embereknek, a fiatal írónak híre hamar elterjedt az egész hazában.”8s

Szemere Bertalan részvétele a református egyház közügyeiben csaknem tíz éven át tartott, melynek csak az 1848-1849-es forradalom és szabadság- harc vetett véget. Szemere - mint köztudott - 1848-ban a Batthyány- kormány belügyminisztere, majd az Országos Honvédelmi Bizottmányban az igazságügyi tárca felelőse, és Felső-Magyarország kormánybiztosa lett. 1849-ben Kossuth Lajos kormányzó mellett Magyarország miniszterelnöke és belügyminisztere volt. A fegyverletétel után előbb Törökországban majd Párizsban élt, távollétében halálra ítélték, csupán 1865-ben kapott amnesztiát és tért haza már betegen. Szemere Bertalan 1869-ben hunyt el, Budán temették el. Hamvait 1871. május 1-jén szállították Miskolcra, ahol ünnepélyes körülmények között helyezték örök nyugalomra a református templom

82 Csengery Antal: Adatok Szemere Bertalan életrajzához. Első közlemény. Készült 1851-ben. In: Budapesti Szemle, 1869. 13. köt. 61. p.; CSENGERY ANTAL: Történeti tanulmányok és jellemrajzok. Második kötet. Pest, 1870. 220. p.

Pulszky Ferenc: Életem és korom. I. köt. Sajtó alá rend.: Oltványi Ambrus. Bp., 1958.173- P-