Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Patton Gábor: A szentlászlói pálos kolostor a baranyai Olasz község határában
14 Egyháztörténet! Szemle XIV/3 (2013) sonló eset történt: 1414-ben a pécsi püspök Mohácson lakó jobagiója egy bizonyos saját, örökölt tulajdonú szőlőt adományozott a kolostor területén. Újabb szőlővel gyarapodnak a pálos atyák 1454-ben is. Berani Erzsébet egyezséget köt a pálosokkal és Pál hásságyi plébánossal a szederkényi szőlőhegy közepén fekvő szőlejének halála utáni öröklésére vonatkozóan. (Talán gyermektelen volt?) A szőlőművelés fontosságát húzza még alá egy 1470-ből való adatunk is. Ekkor ugyanis Gyulai Miklós fiai, Jakab mester, Mihály és Poth az olaszi határban lévő szőlődézsmát engednek át a szerzeteseknek. Szintén a kegyúri család egy kései, már más névvel illetett leszármazottja, Ősi Dacho Lénárd 1487-ben eladja 150 forintért az Almás nevű egész, továbbá az Alsólothardon fekvő részbirtokát a pálosoknak. A kolostor vikáriusa, Albert 1488-ban egy a Karassó folyó melletti elhagyott malomhelyet Moldvai Tamásnak adott 30 évi használatra. Ebből az adatból is leszűrhető, hogy a pálosok számára a gabonatermelés nem lehetett meghatározó. Ingóságról is van egy adatunk: Bakos Mihály özvegye, Dorottya 1489-ben a kelengyéjének a felét hagyta a pálos atyákra. A 16. század elejéről a kolostor két ház birtokába is jut Pécsen. András festő, aki később belépett a szerzetbe, a Szent Tamás utcában lévő házát adta a közösségnek, 1504-ben pedig Nagyvátyi Fábián házát vették meg 50 forintért a Szentlászló utcában. 1514-ben Mihály deák egy rétet adott el nekik Nyomja faluban, amelynek neve utal a helyére is: „Namyazena”. A kegyúri család tagjai: Gyulai Ferenc, Gáspár és László Hásságy faluban a Gyöngyös patakon lévő malmuk birtokában erősítik meg az atyákat. Végül a török foglalás előtti utolsó birtoklástörténeti adat, hogy szintén a kegyúri família „Geszti” előnevet felvett tagja, Mihályfy László itt lévő teljes birtokrészét a pálosoknak adja. A fentiekből kitűnik, hogy a kegyúri család későbbi leszármazói már más-más birtokról képzett előnéwel illetett tagjai voltak a kolostor fő donátorai. Ezek a területek zömmel részbirtokok voltak csupán. Az egy bizonytalan fekvésű Almás kivételével a kolostor közvetlen környezetében feküdtek.« Az alábbiakban összegezzük a birtoklás szerkezetét. A püspökkel folytatott pereskedés anyagai már a 14. század végi állapotokat tárják elénk. Ekkoriban a kolostor közelében sövénnyel és árkokkal elkerített kaszálókról tudunk. Ettől kissé távolabb, de még Szentága határain belül szerzetesi erdőket és elkerített szőlőket említenek. Ez utóbbiak szintén el voltak választva másokétól, és részben újonnan lettek ültetve. Ugyanitt szántókat is találunk, ahol zabot termesztettek. Amint fentebb már utaltunk rá, az olaszi bíró fia itt több birtokrészét adta a szerzetnek, talán szolgálati kötő- * « DAP. 1978. 404-405. p. Almás falu fekvése bizonytalan, Balatinácz szerint Lothárd községnek Személy irányába eső részén talán a „Kutyerina” (szláv: „házacska, falu”) területén pusztulhatott el. Balatinácz, 1972. 65. p. Esetleg Kórostól nyugatra, Siklós irányában feküdt. GyÖrffy, 1987. 270-271. p. Szóba jöhet, sőt a legvalószínűbb Birján „Beretváspuszta/Almás” dűlő. PESTI, 1982.164/38. sz.
