Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sági György: Egy katolikus főpap vívódásai: Hamvas Endre csanádi püspök és az államhatalom, 1961-1964
76 Egyháztörténeti Szemle XIV/2 (2013) azonban egyedül Hamvas a püspökök közül, akit kommunista jelzővel illettek. A közvélemény nem egyszer nevezte a magyar főpapokat kommunistának,S3 amit természetesen valamennyien határozottan cáfoltak. Hamvas Endre következő jelentősebb zsinati szereplése - ekkor már kalocsai érsekként - a harmadik ülésszakon történt, mikor egy több zsinati atya által összeállított (Cserháti, Bánk, Brezanóczy, Hamvas) és átnézett (Julius August Döpfner bíboros«) szöveget olvasott fel, a „Loquor nomine decem Patrum ex Hungariae”-t 1964. október 22-én a 107. plenáris ülésen a XIII. schémához (Gaudium et spes) hozzászólva.* 54 55 Ennek a schémának megvitatása a következő, utolsó ülésszakon is folytatódott, de mivel a vitát a tervezett idő előtt lezárták, amint azt az érsek Kalocsán lévő beszédére írt feljegyzése is mutatja, azt végül írásban nyújtotta be, a negyedik ülésszakon nem tudott e tárgyban felszólalni.56 A vitában ideológiai különbségekből fakadó ellentétek is feltűntek. Benyújtott beszédében így ír Hamvas érsek: „Engedjétek meg, Tisztelendő Atyák, hogy figyelmeteket a szocialista államokban élő egyházakra is fordítsam, Mi egészen új rendszerben élünk, ezért új utakat is kell járnunk. [...] Javasoljuk, hogy hitünk és erkölcsisé- günk talaján állva, tőlünk telhetőén mellőzzük az úgynevezett ideológiai harc élezését. Ilyen ténykedés eredményezhet ugyan szellemi kielégülést, és járhat átmeneti részleges előnyökkel is. Most azonban a világ elrendeződésének elősegítéséről van szó.”57 A sorokból egyértelműen kiérződik, hogy az érsek egyaránt igyekszik megfelelni az Egyháznak, és igyekeznie kell a kádári rezsimmel is jó kapcsolatot fenntartania, hogy né legyen kára az Egyháznak a felmerülő törvényszerű ideológiai ellentétekből adódóan. s* ÁBTL. 3.1. 2. M-25.793. „Pécsi László” fn.'ügynök. 197. p. 54 Julius August Döpfner 1948-tól wiirzburgi püspök, 1957-től berlini, 1961-től münchen-freisingi érsek. 1958-tól bíboros. A II. Vatikáni Zsinat elnökségének tagja. 1976-ban hunyt el. 55 ÁBTL. 3. 1. 2. M-30.609. „Vadász Gyula” fn. ügynök. 47-48. p. Először Cserháti és Bánk kezdett beszédet írni, amit Brezanóczynak szántak átnyújtani. Mikor elkészült Cserháti, Bánk bejelentette, hogy ő külön akar felszólalni a zsinaton. A Cserháti-féle szövegtervezetet végül a magyar zsinati atyák elfogadják - az „Vadász” ügynök előtt nem tisztázott, hogy alá is irták-e mindnyájan. Ezt követően Bánk felkereste Hamvast és rávette, hogy az ő felszólalási szövegtervezetét is vegye be a beszédbe. Hamvas az éjszaka folyamán átírja így az egész szöveget. Ennek alapját Brezanóczy, Bánk és Cserháti szövege képezi. A szöveg legépelésével megbízott kísérő, Ákos Géza váci irodaigazgató a beszédet botrányosnak ítéli meg, így szól Cserhátinak, aki pedig a többi zsinati atyának, hogy Hamvas átírta a szöveget. Végül az eredeti szöveg felolvasása mellett döntenek. Ezt követően kerül Döpfner elé a szöveg, aki még kihúz belőle néhány mondatot. Hamvas felszólalása nem váltott ki visszhangot, ill. ÁBTL. 3. 1. 2. M-25.793. „Pécsi László” fn. ügynök. 197-198. p. Legányi Döpfnernek a beszéd szövegéből történő kihúzásáról azt vélelmezte, hogy a kihúzott részt Száll József római magyar követ ráhatására írta bele Hamvas a szövegbe, ezzel az állam és az Egyház viszonyát Magyarországon túl jó fényben tüntetve fel; Hamvas ugyanis Szállt felkereste a követségen a szöveggel - ez máskor is előfordult. Vö. MÁTÉ-TÓTH, 2001.; Fejérdy, 2011.129. p. A latin szöveg fordítása: „Tíz magyar zsinati atya nevében”. 56 Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár. 1.1. a. (= Synodus) 3203/1965. 57 MNL. BKML. XXIII. 2. g. ÁEH 11. tájékoztató III. 7-8. p.
