Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sági György: Egy katolikus főpap vívódásai: Hamvas Endre csanádi püspök és az államhatalom, 1961-1964
Egy katolikus főpap vívódásai 65 találkozásaikat. így az illető papokkal, úgy mint Pataky Kornéllal (később győri apostoli kormányzó, majd 1976 és 1991 között győri püspök) vagy éppen Szilas Józseffel (később püspöki helynök és nagyprépost) nem tudott hivatalos helyen, azaz a püspöki palotában találkozni. Ilyen formális találkozóra tehát csak ritkán volt alkalma a főelőadónak. 1962. április 18- án kelt jelentésében panaszosan írta meg azt is Hantos Mihálynak, a Csongrád Megyei Tanács VB. elnökhelyettesének, hogy a politikailag nem megfelelő püspöki megnyilvánulásokat sokkal nehezebben tudja megváltoztatni, mint korábban miniszteri biztosként; több munkájába és idejébe kerül, mire a kommunista rezsim számára azokat megfelelő irányba tudja terelni. A következőket írja egy ünnepi körlevél kapcsán: „A helyes fnederbe történő körlevél kialakításáig Hamvas püspökön kívül 5 személlyel mintegy 14 alkalmi beszélgetés vált szükségessé.”11 Az 1962-es év végi jelentésében - habár összességében meg volt elégedve elvégzett munkájával - ezúttal is még közölte, több nehézséggel kell megküzdenie, hogy az eseményekről, fontos ügyekről időben értesüljön, de gyakran ez nem sikerült neki még így sem. Rátkai országos jellegű ügyekben való értesülései hiányosságát részben Hamvas püspöknek irányában mutatott tartózkodó magatartásával magyarázta. Ehelyütt a főelőadó gyorsan még hozzá tette azt is mondandójához, - talán csak azért, hogy a maga munkáját szépítse -, hogy a püspöknek „ez a tartózkodás^] nem egy esetben környezete felé is megnyilvánul”.12 Ez persze a korszakban ez esetben érthető a főpap részéről, mivel arról nem lehetett tudomása, hogy ki az aki éppen nem csak a megyei tanács számára jelent, illetve szolgáltat információt, és ki az, aki az állambiztonság számára jelentő beépített ügynök. Meg kell jegyezni itt azonban, hogy az ügynökök jelentései között is igen nagy különbségek voltak. Egyesek csak jelentéktelen dolgokat írtak meg, általában csak azért, hogy elkerüljék az őket és családjukat érő esetleges retorziókat, mások ezzel szemben együttműködtek a rendszerrel, érdekből esetleg meggyőződésből. Az ügynökkérdés fejtegetése azonban most nem képezi tanulmányom részét. Az egyházügyi főelőadók által írt jelentések - rámutatva az egyházak helyi sajátosságaira - az egyház- politikai lépések meghozatalánál segítették a pártállam tisztségviselőit. Egyértelmű különbség volt az ügynöki- és főelőadói jelentések között. Mivel a főelőadó ismert személy volt, kivédhető volt, hogy idő előtt megtudjon és továbbítson valamit az Állami Egyházügyi Hivatalnak, ha azt az illető egyházi személy, jelen esetben Hamvas püspök nem akarta. Egy ügynökkel szemben ez esetben védtelen volt. Hamvas Endre a püspöki kar élén Hamvas püspök az 1961. október 3-án elhunyt Grősz József kalocsai érseket követte a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökségében, ezzel egy, a megelőző másfél évtizedben különösen megpróbáltatásoktól terhes pozícióba került. Serédi Jusztinián 1945-ös halála után Grősz kalocsai érsek látta el az elnökséget, majd rövid ideig az új hercegprímás, Mindszenty, 1948. december 26-i letartóztatásáig. Ezt követően 1951-es elítéléséig ismét 11 12 Rátkai 1.1. Rátkai III. 6.
