Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Debreceni Péter: Lengyelek részvétele a nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson 1938-ban
52 Egyháztörténeti Szemle XIV/2 (2013) források szerint 1938-ra a 300 000 darabszámot is elérte. Olvasóközönsége elsősorban az alsóbb középosztály köreiből került ki. A lap népszerűvé válásában viszonylag kedvező ára is komoly szerepet játszott.12 A Katowicében nyomtatott, keresztény-demokrata irányú Polonia 1927-ben indult, főszerkesztője a Witos-kormányban 1923-ban miniszterelnök-helyettes posztját is betöltő Wojciech Korfanty volt. A katolikus lap 20 és 25 ezer közötti példányban került utcára, olvasótábora minden valószínűség szerint leginkább a sziléziai lakosság köréből állt.13 Az Ilustrowany Kurier Codzienny (röviden: I.K.C., vagy ahogyan a korszakban a köznyelvben nevezték: „Ikáce”) 1910-ben indult, 1938-ban 80 ezer, vasárnaponként 120 ezer példányban jelent meg.14 * Ez a szám valamelyest visszaesés volt a gazdasági világválságot megelőző évekhez képest, amikor vasárnaponta 180 000 darab került az utcára és hétköznapi lapszámuk is 130 000 körül mozgott. A lapot több külföldi nagyvárosban is kapni lehetett, egyes becslések szerint olvasótábora — főleg az első világháborút követő években - az egymillióhoz közelitett. Politikai irányultsága szerint az 1930-as években leginkább a kormánypárti sajtóhoz tartozott, s a társadalom minden rétegében találkozhattunk olvasójával, a parasztságtól a magasabb rangú katonatiszti körökig.« A magyar Függetlenség nacionalista napilap, főszerkesztője 1937 májusától Kolosváry-Borcsa Mihály, 1933-ban indult, elsősorban a vidéki középréteget célozta meg, példányszáma nem haladta meg a 70 000 darabot.16 Az Uj Nemzedék a korszak legnagyobb magyar napilapjai közé tartozott. Az 1919-ben indított, először hetilapként megjelenő orgánum példányszáma a vizsgált években elérte a 77 000-et.17 Politikailag erősen jobboldali lapnak számított. Szintén az I. világháború után indult a keresztény Nemzeti Újság, melyet 16 és 40 oldal között nyomtattak.18 A kongresszus előkészületei, háttere A magyar katolikus egyházi vezetés már 1930 óta munkálkodott azon, hogy Budapest megkapja a kongresszus rendezési jogát 1938-ra, Szent István 12 PACZKOWSKI, Andrzej: Prasa Polska, 1918-1939. Warszawa, 1980. (továbbiakban: Paczkowski, 1980.) 196. p.; Brzoza, Czeslaw - Sowa, Andrzej Leon: Historia Polski 1918-1945. Krakow, 2006. 414. p.; MODRAS, RONALD: Kosciól katolicki i antysemityzm w Polsce w latach 1933-1939. Krakow, 2004. 64-65. p. 1:1 Paczkowski, 1980.122. p ■i Paczkowski, 1980.163. p. « Paczkowski, 1980.167. p. 16 Kolosváry-Borcsa Mihály: katona, politikus, újságíró. 1935-től miniszteri tanácsos és a miniszterelnökség sajtóosztályának alkalmazottja, az Új Élet, majd a Függetlenség főszerkesztője. Ld. még: A napilapok története a XX. században. - ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet. Szabadbölcsészet. — http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/ - 2013. február. 17 Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet. Bp., 1993. (Online: Librarian Help Company of ELTE BTK. - http://lhc.uw.hu - 2013. február, 27. fej.) 18 Nemzeti Újság. In: Magyar Katolikus Lexikon, I—XIII. köt. Főszerk.: Diós István. Bp., 1993-2009. (Online: Katolikus Lexikon, lexikon.katolikus.hu - 2013. február)
