Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - TANULMÁNY - Petrás Éva: Társadalmi tanítás és szociális kérdés. Az egyház társadalmi tanításának recepciója a katolikus értelmiség körében, 1931-1944
16 Egyháztörténeti Szemle XIV/2 (2013) „Mivel a katolikus egyház hatalmának jó részét az uralkodó osztályokkal való időleges és káros szövetség miatt vesztette el, [...] hasonló módon bizonytalan időre el fogja veszíteni morális és spirituális befolyását is, ha nem a legszélesebben értelmezett emberi jogok érvényesítését és a legprogresszívabb szociális gondolkodást fogja támogatni. ”54 Végül pedig arra a következtetésre jut, hogy a „magyar föld történetében nem csak a nemzet története, hanem a katolikus egyház sorsa is meg van írva ”.55 A katolikus egyház nemzetközi és hazai közéleti eseményeinek nyomon követése oda vezetett, hogy a Korunk Szava a harmincas évek nagy politikai eseményei kapcsán politikailag is állást foglalt. Szerzőiben épp a szélsőjobboldali eszmék nemzetközi és hazai térnyerése keltette fel azt a szándékot, hogy tisztázni próbálják a katolikus társadalmi tanítás és a jobboldali társadalomszervezési kísérletek viszonyát. A nemzetiszocializmus és a kereszténység összeférhetetlenségéről nagyon hamar világos képet kaptak. Például már 1932-ben ankétot rendeztek a hitlerizmusról. A szerkesztők prominens, egymással ellentétes nézeteket valló közszereplőket kértek fel arra, hogy kifejtsék álláspontjukat. Milotay István és Eckhardt Tibor mellett írást adott a Korunk Szobának Kéthly Anna is, a katolikus társadalomtudósok közül pedig Mihelics Vid és Szekfű Gyula nevét kell kiemelnünk.s6 A főszerkesztő, Széchenyi György a továbbiakban is egyre inkább a nemzetiszocialista eszmék elleni fellépést sürgette több írásában. Mussolini, de még inkább Salazar politikájának értékelése azonban korántsem volt ilyen egyértelmű,57 miként a Korunk Szava körének későbbi történetét is meghatározta Gömböshöz való viszonyulásuk különbözősége. Az ellentétek 1935-ben szakításhoz vezettek. Gömbös Gyula személyében ugyanis 1932- ben egy olyan katonatiszti múlttal rendelkező politikus került hatalomra, aki a parlamenti demokráciának az állam irányította korporációkkal történő fokozatos felcserélésében látta a hatékony eszközt arra, hogy Magyarország leküzdje a gazdasági világválság negatív következményeit és a húszas évek konszolidációja utáni politikai válságot.88 Kormányzásának kezdetén kiadott Nemzeti Munkaterve54 * * 57 58 59 az öncélú nemzetállam megteremtését tűzte ki célul, amely a különböző társadalmi osztályok e cél szolgálatába állított munkájának központi irányításával valósult volna meg. Különösen a második Gömbös-kabinet megalakítása körüli időkben, 1935-ben Gömbös megkülönböztetett figyelemmel kísérte a saját tömegbázisát is 54 Uo. 15. p. s> Uo. 19. p. 56 Korunk Szava, 1932.VI.1. 7-11. p. 57 Mihelics 1938-ban Az új Portugália címen Salazar rendszeréről könyvet is publikált. A könyv keletkezésének történetéről ld.: Hámori, 1997.; UŐ: Portugália mint „bezzegország”. In: Valóság, 1994. 6. sz. 56-65. p. 58 VONYÓ JÓZSEF: Diktatúra - olasz mintára. In: UŐ: Gömbös Gyula és a jobboldali radikalizmus. Pécs, 2001. 52-65. p. s9 A Gömbös-kormány Nemzeti Munkaterve: Magyarországi pártprogramok 1919-1944. Szerk.: Glatz Ferenc - Pölöskei Ferenc. Bp., 1991. 330-344. p.
