Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 2. szám - TANULMÁNY - Petrás Éva: Társadalmi tanítás és szociális kérdés. Az egyház társadalmi tanításának recepciója a katolikus értelmiség körében, 1931-1944

Társadalmi tanítás és szociális kérdés

11

IV.

A Quadragesimo Anno enciklika katolikus értelmiségi recepciójának ez a nem túl erős áramlata a második világháború utáni Demokrata Néppárt eszmerendszerében felbukkanó szociális elkötelezettségnek és keresztény- demokrata politikai eszmerendszernek vált az előzményévé, és végső soron a II. Vatikáni Zsinat által megnyitott lehetőségek irányába mutatott. Ez adja jelentőségét. Ugyanezen premisszák alapján azonban más közírók és gondolkodók a harmincas évek közepén a társadalom korporativ átalakításának és Gömbös politikájának híveivé, később akár szélsőjobboldali nézetek propagátorává is váltak. Magyarországon ekként egymással éles ellentétben álló elképzelések születtek a kereszténység társadalmi jelenlétének módozatairól. A fő kérdés tehát a katolikus társadalmi tanítás korporativ értelmezhetőségének kérdése, tágabban pedig a kereszténység társadalmi üzenetének tematizálhatósága volt. Vásárhelyi Miklós ennek fogadtatásáról így ír:

,A- hivatalos egyház a múltban fenntartással kísérte a katolikus progresszió útkeresését, visszafogott kritikáját, korai kísérleteit az ‘aggiornamento’-ra, és csak e múltnak nagyon elhatározott önelemzése, szigorú lelkiismeretvizsgálat eredményezhetné a korabeli tévedések fel- és elismerését. Ha katolikus részről a merev tradicionalizmus akadályozta a Korunk Szava irányzatának kibontakozását, majd történelmi rehabilitációját, a hagyományos baloldal - a liberálisoktól a kommunistákig - általában bizalmatlanul szemlélte a hagyományosan konzervatív magyar katolicizmus kereteit feszítő progresszió első tétova és ellentmondásos lépéseit.”33

A Korunk Szavát 1931-ben kifejezetten a Quadragesimo Anno magyarországi fogadtatásának előmozdítására alapította gróf Széchenyi György laptulajdonos és főszerkesztő. Munkatársai a későbbi katolikus újságírás olyan jelentős személyiségei voltak, mint Balla Borisz, Aradi Zsolt, Katona Jenő, Possonyi László és Rónay György. A folyóiratban rendszeresen jelentek meg írásai Mihelics Vidnek, Csávossy Elemérnek, Kovrig Bélának és Barankovics Istvánnak. A publikációk a vízválasztó 1935-ös évig a katolikus közélet nemzetközi és hazai eseményeinek nyomon követése mellett főként a társadalmi tanítás bemutatásának, a benne kirajzolódó társadalomkép, ill. gazdaságetika magyarázatának szenteltek tág teret, körüljárva a hazai viszonyokra való alkalmazhatóságának kérdését. A Korunk Szava írógárdáját kezdetben elmélet és gyakorlat metszéspontjainak keresése kötötte össze, amelyet a katolikus társadalomtudományos elemzés és a népi szociográfia tényfeltáró módszerének összeegyeztetésével kíséreltek meg kialakítani. A Korunk Szava körül megjelenő és leginkább Balla nevével fémjelezhető ifjúkatolikusok a Quadragesimo Annoban olyan lehetőséget láttak, amelynek segítségével a generációs ideológiaként is működő reformkatolicizmuson belül kerestek választ az egyház és az ország válságjelenségeire.34 Az idősebb 33 34

33 VÁSÁRHELYI MIKLÓS: Bilincsbe vert beszéd. Bp., 2002.116. p.

34 A generációs ideológiaként is működő nemzedéki gondolatnak Európa-szerte reneszánsza volt a jobboldali gondolkodásban az első világháború után. Erről bővebben