Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - TANULMÁNY - Petrás Éva: Társadalmi tanítás és szociális kérdés. Az egyház társadalmi tanításának recepciója a katolikus értelmiség körében, 1931-1944
Társadalmi tanítás és szociális kérdés 9 ének, hanem a magyar parasztság minden képzeletet felülmúló nyomorúságának a felfedezését eredményezte.2* Hasonlóképpen megemlítendő a magyar szociáldemokrácia ekkor már több mint fél évszázados küzdelme a társadalmi igazságosság és a szociális biztonság megvalósításáért. Bár a Tanácsköztársaság bukása után a baloldali gondolkodás válságba került,2? a harmincas évekre a marxizmus társadalombírálatának értelmiségi körökben is vitathatatlanul nagy vonzereje volt. A Quadragesimo Annonak a szociális igazságosság megvalósítását sürgető pontjai tehát a társadalmi egyenlőtlenségek okozta, szociális feszültségektől terhes országban új lendületet adhattak volna a fennálló rend bírálatának. Ezért a magyar püspöki kar a Quadragesimo Anno megjelenése után hamarosan, már 1931 novemberében saját körlevelet26 * 28 29 * bocsátott ki azzal a céllal, hogy az enciklikának a magyar helyzetre vonatkozó értelmezését az általa kívánatosnak ítélt mederben tartsa. Az egyházvezetés reagálását nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy a katolikus egyház Magyarország tíz legnagyobb földbirtokosa közé tartozott,29 s 1919-ben negatív tapasztalatokat szerzett a szociális jelszavak politikai használhatóságáról. A körlevél ezért tág teret szentelt a vagyon és a magántulajdon keresztény értelmezésének. A tulajdonjog neotomista felfogását követve a magántulajdon kettős funkcióját - egyéni és társadalmi jellegét - hangsúlyozta, és a magántulajdon morális használatának példájaként mutatta be azt, ahogyan a katolikus egyház az egyházi földbirtokvagyont használja. Az egyházi vagyon szociális funkcióinak hang- súlyozásával a magyar püspöki kar azt kívánta meggátolni, hogy a radikális társadalmi változások szükségességét hirdető eszmék beszüremkedjenek a katolikusok közé. Fontos mozzanat, hogy a Quadragesimo Anno helyi értelmezésével a körlevél tulajdonképpen áldását adta a hazai hivatásrendi mozgalmak szervezésének megkezdéséhez is. „A rendiség fölállítása a helyes szociálpolitikai célkitűzés” - hangzott a magyar püspöki kar válságkezelő programja a Quadragesimo Anno alapján.80 A harmincas években elinduló sikeres hivatásrendi mozgalmak, elsősorban a KÁLÓT, kellően bizonyítják, hogy itt nem csupán a katolikus társadalomelemzés kelt versenyre a kor uralkodó eszmeáramlataival, hanem az egyház társadalmi tanítása a gyakorlatban is hatékonynak bizonyult: képes volt létrehozni komoly tömegbázissal rendelkező szervezeteket. Ezt azzal a megszorítással is állíthatjuk, hogy az alapvetően szociális prevención alapuló hivatásrendi szervezetek, amelyek a status 26 Ld.: Borbándi GYULA: A magyar népi mozgalom. Bp., 1989. 2? Hajdú Tibor - L. NAGY ZSUZSA: A baloldali gondolat válsága Magyarországon a két világháború között. In: Valóság, 1985. 9. sz. 78-94. p. 28 „A magántulajdonról és a munkáról - a Quadragesimo Anno enciklika magyarázata” címmel jelent meg. Szövegét ld.: A püspöki kar tanácskozásai. Összeáll.: Gergely Jenő. Bp., 1984. [továbbiakban: Gergely (szerk.), 1984.] 325-331. p. 29 Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az egyházi birtok nem egy kézben volt, hanem több száz birtokos között oszlott meg, és célvagyon jellege nem tette teljes mértékben azonos esetté a magánszemélyek földbirtokvagyonával. A katolikus egyház a földkérdésben azonban nemcsak anyagilag volt érdekelt fél, hanem erkölcsi síkon is. László T. László: Egyház és állam Magyarországon, 1919-1945. Bp., 2005. 231. p. 80 A magántulajdonról és munkáról. Gergely (szerk.), 1984. 330. p.
