Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - RECENZIÓK - Szuromi Kristóf: Szabó Péter: Az Erdélyi Fejedelemség önképe
116 Egyháztörténeti Szemle XIV/1 (2013) való hivatkozással akarta kivonni Tápét és Szegedet az erdélyi adóztatás alól. Ez egyfelől a királyság Erdélyhez való hozzáállását, másfelől Bihar vármegye erős befolyását tükrözi. A Pázmány Péter (1616-1637) Erdéllyel való kapcsolattartását olvasva tovább formálódik az érsekről kialakult képünk. A Szapolyai-párti felmenőkkel rendelkező, Váradon született és Erdély iránt elkötelezett prímás mindent megtett a királyság és a fejedelemség közti béke és egyensúly létrehozásáért, valamint megoldást keresett a hatékony kapcsolattartásra a két fél között. Munkássága vitathatatlan volt e téren is a 17. század folyamán, és hatása még Thököly alatt is érződött. A Thököly Imre (1682-1685; 1690), valamint II. Rákóczi Ferenc (1704- 1711) és társai 1906-os újratemetéséről szóló tanulmány szervesen kapcsolódik a korábbi fejezetekhez, hiszen amellett, hogy aktuálpolitikai jelentősége, illetve őszinte kegyeleti szándék volt, ez volt a kora újkori vitézi temetésekkel kapcsolatos hagyományok utolsó nagy megelevenedése. A szerző kiemeli Szendrey János honvédelmi minisztertanácsos valóban vitathatatlan és részletekbe menő munkásságát, ami sajnos az idők folyamán kissé háttérbe szorult. Maga a kötet, melyhez többek között magyar, illetve osztrák (a bécsi Klebelsberg-ösztöndíj keretein belül) levéltári anyagok, korabeli képi-és írott források, valamint külföldi és hazai szakirodalmak is felhasználásra kerültek, szépen illeszkedik Szabó Péter mind Erdéllyel, mind a főúri végtisztességgel foglalkozó, komoly kutatási háttérrel rendelkező munkái sorába. Az első közlésnek számító, Westminster és Gyulafehérvár összefüggéséről szóló tanulmány mellett tovább gazdagítja és árnyalja az erdélyi fejedelmi reprezentációról, a Magyar Királyság és Erdély viszonyáról, valamint Pázmány Péter politikai szerepéről kialakult képet. Emellett stilisz- tikailag gördülékeny, érdekfeszítő és egyben számos kiaknázásra váró lehetőséget is rejt magában. A szerző is rámutat több olyan kérdésre, melyek alapján újabb irányokba lehet indítani kutatásokat. Remélhetőleg ez meg is történik és a közeljövőben születik egy nagyobb lélegzetű összefoglaló munka. (ism.: Szuromi Kristóf)
