Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Tokics Imre: Egyházügyi, vallásszabadsági tudományos konferencia.
96 Egyháztörténeti Szemle XIII/1 (2012) védelmét. Ezen kívül, mivel a polgári társadalomnak joga van megvédenie magát a vallásszabadság ürügyén elkövethető visszaélésekkel szemben, e védelem biztosítása főként az államra tartozik. Ennek azonban nem önkényesen vagy valamely félnek nyújtott igazságtalan kedvezményekkel, hanem az objektív erkölcsi rendnek megfelelő jogi normák szerint kell történnie... érvényesülnie kell a társadalomban a csorbítatlan szabadság gyakorlatának, mely abban áll, hogy az embernek a szabadság maximumát biztosítják, és szabadságát csak szükség esetén és csak a szükséges mértékben korlátozzák.” A vallásfilozófus előadó rámutatott arra, hogy tarthatatlan az a tény, hogy a pártpolitika függvényében a magyar országgyűlés kétharmados arányban hozza meg a döntést arról, hogy melyik az a közösség, aki használhatja a bibliai egyház kifejezést, és melyik az a közösség, amely nem. Szűcs Ferenc: A hatalom - keresztyén szabadság - vallásszabadság értelmezései bibliai és teológiatörténeti kontextusban címmel tartotta meg figyelemreméltó és érdekes előadását. A professzor úr igen mély bibliai, újszövetségi gyökerekre hivatkozott a szabadság és hatalom vonatkozásában, ugyanakkor a 20. század egyik legjelentősebb teológusára, Dietrich Bonhoeffer szavaira, aki vallásszabadsági kérdésben igy fogalmazott: az egyház és világ között határ húzódik meg, amelyet a kívülállóknak - jelen esetben az államnak — is illik tiszteletben tartani. Amennyiben a szabadságot Bibó István nyomán úgy értelmezzük, mint „az idegen törvényszerűségektől való mentességet”, akkor az is nyilvánvaló, hogy minden szabadság- jognak megvannak a maga sajátos törvényszerűségei - így a vallásszabadságnak is. A vallás lényegétől idegen törvényszerűségnek kell tekintenünk minden kényszerítést, intoleráns fundamentalizmust, amely bármely eszközt felhasznál saját térnyerése érdekében. Rajkj Zoltán előadása Szabad államban - szabad egyházak: A Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége 1945. évi kiáltványának mai üzenete címmel hangzott el, amely a pártállami politikai manipulációkról lebbentette fel a fátylat. Az új egyházi törvénnyel kapcsolatban az egyetemi docens megjegyezte, hogy: „Kritikaként fogalmazhatjuk meg, hogy a felekezetek többsége nem kellően vonta be a rendelkezésére álló értelmiségi bázisukat a problémamegoldásba. Csupán az egyházvezetéshez közel álló értelmiségiekre próbált meg támaszkodni. Félő, hogy több felekezet esetében a gyülekezeti tagság számára sem vált közüggyé e probléma. Az Iványi Gábor által elindított aláírásgyűjtési akció lényegében sikertelen maradt. Bár mozgósította a szimpatizánsokat, de társadalmi szinten 6,1 ezer aláírás nem jelent akkora társadalmi súlyt, hogy komolyan vegyék kormányzati szinten.” Hubai Péter arról szólt: Van-e aktualitása a politikai theológiának? ,A 2011. évi C. egyházügyi törvény - miközben Preambulumában azt állítja, hogy »tiszteletben tartja, és nem változtatja meg az egyházak és vallási egyesületek vagy közösségek [...] meglévő státuszát« - nagyjából 150 egyházat és vallási közösséget, talán százezer magyar állampolgárt megfosztott szerzett jogaitól. Nem biztos, hogy ez a jogállás fogja teljes mértékben meghatározni e közösségek életének jobbra vagy rosszabbra fordulását.” Hubai Péter előadásának utolsó mondatai nagyon jól summázták a jogi és teológiai előadások üzenetét, mondanivalóját. ,A politikum hatalmat akar gyakorolni a poliszban, miközben az uralkodó semmiben sem különbözik
