Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Welker Árpád: Felekezeti társadalom - felekezeti műveltség. (Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület.)
Beszámolók Felekezeti társadalom - felekezeti műveltség. (Hajnal István Kör — Társadalomtörténeti Egyesület.) Győr, 2011. szeptember 1-3. A Hajnal István Kör ünnepi, huszonötödik éves konferenciája - örömteli módon - a felekezetiség témakörét célozta meg. Örömteli ez azért, mert az egyesületi formában működő Kör negyedszázada hozza össze töretlen rendszerességgel a társadalomtörténet iránt érdeklődő kutatókat, és azért is, mert a felekezeti problematika ebben az összefüggésben végre elnyerte méltó helyét. Bár a levéltárosokat, történészeket, néprajzosokat, művészet- történészeket és muzeológusokat egyaránt megmozgató éves konferenciák menüjén több alkalommal szerepeltek olyan témák, amelyek keretében egyházakkal, felekezeti sokaságokkal kapcsolatos előadások is elhangzottak, a felekezetiség mint önálló szervező szempont korábban nem jelent meg. Nem szorosan vett egyháztörténeti konferenciáról van tehát szó. Felekezeti társadalom és felekezeti műveltség címszók alatt elsősorban a magyar társadalomtörténeti kutatásokban megszokott tematikák egyházakhoz, vallási közösségekhez, illetve a vallásosság, felekezetiség fogalmaival leírható jelenségekhez kapcsolódó aspektusait tárgyalták az előadók. A konferencia plenáris üléssel kezdődött, amelynek keretében köszöntők, illetve a plenáris előadás hangzottak el. Dr. Pápai Lajos megyéspüspök köszöntőjében a tudományos kutatás fontosságára, valamint a keresztény gondolkodásban betöltött szerepére helyezte a hangsúlyt, amikor a logosz és a mítosz közötti különbségre hívta fel a figyelmet. Az előbbi, tudáson alapuló megközelítés a kereszténységet, míg az utóbbi a többi vallást jellemezte a püspök úr értelmezésében. A plenáris előadást JuLiANNE Brandt tartotta Felekezetiség és modern nemzet a 19. századi Magyarországon címmel. A gyakorlatilag nyelvi hiba nélkül, szabadon elmondott előadás önmagában is bravúrnak mondható az idegen anyanyelvű előadó részéről, de tartalmilag is nagyon sokat tett hozzá a konferencia elméleti alapvetéséhez. A konferencia-felhívás néhány szavas utalásait kitűnően kibontva és a kapcsolódó német vitákkal kiegészítve a plenáris előadás nagyszerű alapot nyújtott a szekciókban elhangzó előadásokhoz. Brandt legfőképpen Olaf Blaschke szekularizációs elmélettel vitába szálló gondolataira, és Blaschke cikkének (Das 19. Jahrhundert: Ein Zweites Konfessionelles Zeitalter? in: Geschichte und Gesellschaft, 2000, p. 38-75) fogadtatására koncentrált. A konferencia alapgondolata szempontjából központi jelentőségű idézet Blaschkétól: ,A [tanulmány] kiindulási pontja egy elképesztő ellentmondás felfedezése: a vallás historiográfiai lebecsülése és a politikában gazdaságban, társadalomban, kultúrában betöltött szerepe között.” A konferencia tárgyalásai hat szekcióban zajlottak a Hajnal István Kör hagyományainak megfelelően részben párhuzamosan. Az egyes szekciók a konferencia-felhívásban jelzett nagyobb tematikai egységek alapján szerveződtek, amelyek jórészt lefedték azokat a tématípusokat, amelyek a feleke- zettörténeti kutatást és a társadalomtörténeti kutatásokat Magyarországon általában jellemzik. Bár a modern magyar történelem mint jellegzetes disz
