Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tusor Péter: Lukcsics József elfeledett okmánytára a Camera Apostolica magyarországi forrásairól

68

Egyháztörténeti Szemle XIII/1 (2012)

meglévő iratok rendezésével, vagy éppen a római Archivio di í>fa tóból átadott sorozatokkal.3 4

Bár a Vatikáni Titkos Levéltár rendszere, kiváltképpen az egyes fondok felépítése, provenienciája bonyolult, a középkori emlékeket őrző főbb forrásegyüttesek viszonylag jól körülhatárolhatók. 1. Az Apostoli Kancellária (valamint a pápai titkárságok) bulla- és bréveregisztrumai 2. Az Apostoli Datária szupplikációi 3. Az Apostoli Penitenciária szupplikációi 4. A konzisztóriumok aktái, relációi és cédulái 5. Az Apostoli Kamara különféle iratsorozatai.

Hosszú lenne elősorolni, hogy ezekben az állagokban magyar történeti kutatás milyen részeredményeket ért el, mutatott fel.5 Amit kijelenthetünk: teljes, lezárt, szisztematikus feltárásról és publikálásról mindeddig egyik esetben sem beszélhettünk.

A római magyar kutatások századfordulós fénykorában a felsorolt levéltári sorozatok közül az Apostoli Kamara fondjait - Kollányi Ferenc és Érdújhelyi Menyhért mellett6 - főként Lukcsics József? tanulmányozta.

3 A levéltár aktuális, évenként frissített fondjegyzéke: Indice dei Fondi e relativi mezzi di descrizione e di ricerca. Cittá dei Vaticano, 2008. (továbbiakban: Indice dei Fondi, 2008.)

4 Nem feledkezhetünk el persze a bírósági fondokról (Sacra Rota Romana), az Armariumok és a Miscellanea kötetrengetegéről, illetve a 15. század végétől egyre nagyobb számban, eredetiben megmaradt Rómába érkezett iratokról, főként az államtitkársági és az angyalvári levéltárban. A pápai gyűjtemények máig legjobb kutatási kalauza: PÁSCTOR, Lajos: Gida déllé fonti per la storia dell’America Latina negli archivi della Santa Sede e negli archivi ecclesiastici d’Italia. Cittá del Vaticano, 1970. (Collectanea Archivi Vaticani, 2.) (továbbiakban: Pásztor, 1970.) Újabban: Vatican Archives. An Inventory and Guide to historical documents of the Holy See. Ed.: Blouin, Francis X. New York - Oxford, 1998.

5 Ezt átfogó jelleggel, a további kutatások megalapozását célozva már megtettem: Tusor Péter: Magyar történeti kutatások a Vatikánban. Budapest- Róma, 2004. (CVH. I/iexc.) (továbbiakban: Tusor, 2004.)

6 Gyűjtését fő művében hasznosította: Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok, 1100-1900. Esztergom, 1900.; Érdújhelyi Menyhért: Kutatásaim a római levéltárakban. In: Katholikus Szemle, 1896. 605-646. p.

? Lukcsics a Veszprém vármegyei Kertán született 1875-ben. Középiskolai tanulmányait Pápán és Veszprémben, a teológiát centralistaként Budapesten végezte, majd a bécsi Augustineum növendéke. 1897-ben szentelték pappá, két évre rá doktorált. 1900-ban Pápán káplán és hittanár a tanítóképzőben. Pápát elhagyva Hornig Károly veszprémi püspök megbízásából és támogatásával évekig a Római Magyar Történeti Intézet tagja, az alapító Fraknói Vilmos jobbkeze. 1903-ban tér haza, veszprémi püspöki könyvtáros -, ekkor rendezi a káptalani levéltárat - 1904-től a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője, 1906-ban a Hittudományi Kar bekebelezett doktora, 1909-től 1922-ig az egyháztörténet nyilvános rendes tanára, 1912/13-ban és 1917/18-ban a Kar dékánja. 1922-től veszprémi kanonok, a következő évtől egyházmegyei főtanfelügyelő, 1926-tól kapornaki apát, végül 1934-ben pápai prelátus és a veszprémi káptalan dékánja. Kanonoki székvárosában hunyt el 1937-ben. Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti név-