Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - RECENZIÓK - Somodi Imre: Küng, Hans: Minden dolgok kezdete. Természettudomány és vallás
118 Egyháztörténeti Szemle XIII/4 (2012) perenyei adatközlők, különösen Bejczi Józsefné Hittaller Anna előénekes mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népdalénekes növendékei zengenek Vakler Anna vezényletével. A CD és a CD-ROM technikai összeállítása Németh István (MTA Zenetudományi Intézet) áldozatos és precíz munkáját dicséri. A könyvet gazdag tudományos irodalomjegyzék, dokumentumtár teszi teljessé. Angol, német és olasz nyelvű összefoglaló teszi hasznossá a külföldi kutatók számára, és nem utolsósorban remek fotótár színesíti a gyönyörű kivitelű kötetet. Minden bizonnyal ez a könyv jelentős helyet foglal el a magyar vallásos népének-kutatásban. Módszerei, rendezettsége más kutatókat is szorgos munkára ösztönözhet. (ism.: Szigeti Jenő) Küng, Hans: Minden dolgok kezdete. Természettudomány és vallás. H. n. [Bp.], Kairosz Kiadó, 2009. 302 p. Hankovszky Béla kiváló tanulmányában1 az emberiség történetének korszakolását eredeti módon az egyes ember életútjára alkalmazza: ahogyan az emberiség történelmében, úgy az egyén élettörténetében is megkülönböztethetünk premodern, modern és posztmodern kort - legalábbis a valláshoz való viszonyulás tekintetében mindenképp. A premodernt a reflektálatlan, naiv vallásosság jellemzi. Ezt követi a modern minden korábbi bizonyosságot megkérdőjelező intellektuális „lázadása” a tudomány és a ráció nevében, amely nemritkán a vallás teljes elutasításával jár. Ám a modern racionalizmus2 - bár sok talányt megoldott - nem képes megválaszolni az ember végső kérdéseit, így a posztmodern ember újra a vallás, a metafizika felé fordul, de már nem olyan naiv formában, ahogy korábban tette. A posztmodern vallásosság - mivel keresztülment a modern „tisztítótüzén” - reflektált, bensővé tett, értelmi elkötelezettséget feltételező személyes vallásosság. Természetesen nem mindenki járja végig mindhárom lépcsőfokot. Sokan vannak, aki megmaradnak a premodern vagy a modern fázisban. A kiemelkedő katolikus teológus, Hans Küng Minden dolgok kezdete című,3 Természettudomány és vallás alcímet viselő könyve elsősorban azoknak szól, akik a modernitás szakaszában élnek és gondolkodnak, „akik - ahogy a szerző fogalmaz - filozófiailag a 19. század foglyai maradtak.” Valóban: posztmodern korunkban még mindig nagyon sokan élnek a már oly rég meghaladott mechanikus világkép bűvöletében, s a tudomány nevében negligálják a vallási, metafizikai problémákat. Hazánkban tovább rontja a helyzetet az, hogy a negyven éven keresztül egyoldalúan, dogmati1 Hankovszky BÉLA: Az értelmezés kötelezettsége: Ábrahám áldozata. In: Akéda. Ábrahám és Izsák története az egyházatyák értelmezésében. Szerk.: Heidl György. H.n. [Bp.], 2004.10-30. p. 2 A racionalizmus szót itt tág értelmében használom, és világnézetet értek alatta; nem pedig - szigorú értelmében - egy 17. századi filozófiai irányzatot. 3 A mű címében és témájában is rímel Kant 1794-es írására: Kant, IMMANUEL: Minden dolgok vége. In: Kant, IMMANUEL: Történetfilozófiai írások. H. n., 1997. 235-254. p.
